Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

és Eskisehir környékén. Nagyobb lélekszámú vándorló csoportjuk teleltetésre Antakya — Marás vidékére, nyáridőben pedig Pinarbap, Sariz és Tamarza megyékbe vonul, mintegy 130-140 sátor népe. A jürükök az oszmán terjeszkedés idején Trákiába és a Balkánra vándoroltak. Az Európában rekedtek mind megtelepedtek. Vallásuk részint szunnita, részint siíta muzulmán. Utóbbiak Afyonkarahisar, Emirdag, Bilecik vidékén élnek, de Yozgat, Merkez és Tarsus környékén is előfordulnak. Származásukat illetően nincsenek pontos adataink, egyes vélemények szerint az alavita türkménekkel keveredtek, etnikai hovatartozásukat leginkább ez határozza meg. Türkmének Kettős identitástudat jellemzi őket. Mivel törökül beszélnek a népességösszeíráskor a török lakosság között vették őket számba. Törzseik az Afsar, Qepni, Bekdik, Hotamis. Nagyobb csoportokban Nyugat- és Belső-Anatóliában élnek. A történelmi források Törökország népességének jó részét türkmén eredetűnek tartják. Közülük akik magukat ma is annak vallják Afyon, Kayseri, Emirdag, Akkisla, Sivas, Gemerek, Konya, Nigde, Kadihan környékén élnek. A Bektik törzs Bor, a. Hotamts, Karapinar, Cumra és a Kizilirmak folyó mentén élnek. A türkmének legnépesebb csoportja az Afsar 1865-ben telepedett le. Kayseri, Pmarbasi, Sanz és Tomarzoya vidékén. A Qepni törzsbéliek Belső-Anatóliában a hagyományos külterjes állattartásból élnek. 1982 után Afganisztánból érkeztek még türkmének, közülük 75 család Tokát környékén él és mintegy 120 család nomád vándorló életmódot folytat Anatólia már említett helyein. Az iszlám szunnita ágához tartoznak. Magukat ugyancsak türkmén eredetűnek tartják a tahtadzsik, azonban nem az állattartás, hanem a fakitermelés adja megélhetésük alapját, a nevüket is innen kapták. Nyugaton Izmir, Manisa, Aydm, Mugla, Denizli, Buldur, Isparta, Antalya, Icel, Adana, keleten Marástól Gaziantepig a Toros hegység mentén élnek. Télen a falvakba húzódnak, nyáron az erdőségekben sátoroznak. Egy részük már megtelepedett, az Izmirhez tartozó Narlidere a központjuk.

264 Ugyancsak türkmén eredetűnek vallják magukat az abdalok, akik Irán felől érkeztek Anatóliába. Számukat nem tudni pontosan, egy 1972-es statisztikai adat a Gaziantep környékén élőket 290 sátor 264 Andrews, P.A. 1992.90-93. 125