Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

jelén látjuk. Az Erzincan közelében lévő Sögütözü faluban a mélyen vallásos, tiszta erkölcsű ember sírjelén ibrik látható — a jel eredetileg a halott itatás szokására vezethető vissza. 259 Kevenli faluban (Swas megye) a vendégszeretet jeleként teáspohár és findzsa képét festik vagy vésik a sírjelre, ugyanez a jelkép Ifelben a vízbefúltak sírjelén látható. 260 A jelképek alkalmazásából egyfelől a kontinuitást érezzük, másfelől pedig a kultikus szokások elhagyásával a kulturális emléke­zet megtartóerejének következményeként a jelentésük módosulását tapasztaljuk. A temetői jelképek változása azt bizonyítja, hogy a szokások megkopásával vagy elhagyásával megszűnik a jelenség kultikus gyö­kere, a konkrét jelből jelkép lesz, majd forma, díszítőelem. Az átala­kulás lépcsőfokait jelzik a történeti korok időintervallumán belül a pásztor-sírjelek, falusi temetők majd a mai városi temetők. Köznépi temetők, pásztor-sír jelek szemiotikája A nomád kultúra kevés tárgyi emléket hagy maga mögött. Leginkább nyelvében, rítusaiban él tovább, hagyományaiban örök­lődik és használati tárgyainak díszítésében juttatja kifejezésre világ­képét, kultúrájának gazdagságát, az élő természettel való kapcsola­tát. Jelképei is ezt a sajátos szemléletet tükrözik. Minthogy a hajlékát sem időtálló anyagból építi, hanem gyapjúból szövött, ványolt sátor adja, halottainak sem állít hivalkodó sírjeleket. Rendszerint kőrakás jelzi a sírt. Az Elazighoz tartozó Kocaköy faluban ma is elevenen él az a szokás, mely szerint a halott emlékére balbal (bálvány) köveket raknak a sírra. Annyit, ahány ellensége lehetett. 261 Büyükkarabag falu türkménjei között a századunk elejéig élt a kőrakásos sírjelölés szo­kása: „a halott feje felől tettek annyi követ, ahány ellensége lehetett, ahányan a halálát kívánhatták" - írja. Ahmet Topba?. 262 A kőrakásos sírjelölés a nomádok sajátos sírjelölési formája, de nem etnikus specifikumként értékelhető, hanem úgy, mint a sírjelö­259 Lásd a taktadzsik halottkultusza. Őrnek, S.V. 1971.71. 260 Őrnek, S.V. 1971.71. 261 Kalafat,Y. 1990.104. 262 Topbas, A. Afyonkarahisar yöresi Tükmen mazartaslan (én) 12. 123

Next

/
Thumbnails
Contents