Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Modern sírjel Ankara (1991) ger partvidékén szokás zöld ággal díszíteni a koporsót, szines rongydarabokat is aggatnak rá. Harputban. tavasztól őszig két fűzfaággal kísérik a halottat. Elhantolás után egyiket a fejéhez, másikat a lábához szúrják. A fa stilizált ábrázolása a sírköveken az életfát — amelyen a halott lelke az égbe jut - jelképezi, a 14. századtól jelenik meg. A 17. század végétől újabb jelképekkel gazdagodik a temetőkultúra: a virágcserépből, vázából futó növényekkel. A rózsán, szegfűn kívül a népi narkotikum, a mák is megjelenik mint az örök álom jelképe.

253 A barokkal pedig feltűnik a körtével, almával, szőlővel rakott gyümölcsöstál, amely a 19. századig jellegzetes díszítése marad a törökországi sírjeleknek. Kelet-Anatólia temetőiben a 15-16. századi sírköveken jelenik meg először a fegyver, mint a vitézség jelképe. A kard, tőr, balta sírjelen való ábrázolására a mongóliai temetőkben találunk párhuzamot.46 A jelkép a mai falusi temetőkben is megtalálható, azonban jelentése megváltozott. Igeiben az erőszakos halállal haltak sírjelére festenek, vésnek bicskát ill. pisztoly vagy puska képét.

254 Foglalkozásra utaló jelek a sírkövön a szövőszék, gyapjúfésű, a gyapjúlazításra használt íjfa és a tükör. Meglétükre Kayseri tartomány falusi temetőiben találunk jó példákat.

255 A rituális sírmellékletek emlékét őrzik a sírjelre faragott használati tárgyak, úgy mint a kávépörkölő edény, kávéfőző, tálcán lévő teáskészlet, korsó, findzsa. Kayseri megye Elbasi és Güzelce falvainak temetőiben találunk rá szép példákat. A sírjelek anonimek, a halott kilétére a kövön látható jelen kívül semmiféle utalás nincs. Értékelhetjük a nemekre uta253 Karamagarah, B. 1992.3. 254 Karamagarah, B. 1992.21. 255 Őrnek, S.V. 1971.71. 121