Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

a volt árok tönn a letzke"

26 Az Öllé Istvánnak készített,l886-os datálású butelláját a rövid ajánlást zárja: „А И щж ezt el lopja törjön el az Monya Ha asszony az nyaka". А Ka- Дщ, tona Mihálynál rövid ideig segédként dolgozó Márki István is ezt a változatot véste más kísérősorok társaságában 1887-es butellájára: „Aki észt elopja törjön ki a monya hogyha nincsen monya, akor meg a nyaka" (3. kép).~* Bodó Mihálynak és fiának Zsigmondnak munkáit a hosszú, több verstípust egybeépítő feliratok jellemzik. Típusszövegükben a „ míg élsz addig dúdolj, holnappal ne gondolj" és az „aki ezt ellopja törjön ki a farka, ha az nincs, с nyaka " a visszatérő fordulat. Bodó Mihály feliratai némileg rövidebbek, mint fiáé. 1876-ban Bari Mihálynak készített da- I rab verses ajánlása: „A Ki Ezt El Lopja Törjön ki a farka Ha a Nints a nyaka A ki iszik Belölle Váljon Égésségére igyál fBelölle Barátom Egésségedne kívánom Igyál komám Igyál míg Élsz adig Dudoj holnappal ne Gondoj ". (Néprajzi Múzeum) Fia az előbbi szöveget általában a kővetkező verssorokkal zárja: „üres Bütykös az én nevem ha pálinka nincs Bennem, de ha pálinka van bennem Pálinkás bütykös a nevem hanics benne legyen benne az Volt Ároktün a leczke A ki ezt el lopja törjön ki a farka ha a nincs hát akor a nyaka ".

30 A hosszú feliratok verssorait gyakran felcseréli, más sorrendbe állítja. Időnként új rigmusokkal zárja a feliratot: „de már én ám ihatnám még pediglen Pálinkát. De én a bort utálom és azt tüstént ki hányom" (4. kép),

y[ „igyál hát igyál hát míg a szemed egy hej et ketőt nem lát ", „ igyál hát te magad is ugy Kináj meg engem is de sokat se igyál belőle men az eszed meg tompul tőle igazán". 2 Az utolsó, szerkesztett rozettás, szignált butellájának tréfás a felirata: „Készült ez a bütykös 1902 dik év Január 10 dikén Olyan ember számára aki az árát nem sajnálya mert az ára 60 fillér az is igen kemény Készült a Bodó Zsigmond Műhelyében".

33 Az idősebb Nyúzó Gáspár viszonylag egysíkú szövegeit fia már 16 éves korától kiegészíti a műhelyére mindvégig jellemző vaskos verssorokkal. Elsőként 1879-ben az Sz.Tót Jánosnak készített butellán olvashatjuk: „ a ki iszik belőle vajon egéségére re re re aki ellopja szakagyík el a fasza hanincs

en fasza törjön ki a nyaka ".

34 1887 ben így variálja a rigmus végét: „a ki pedig elopja szakagyon ki a fa sza ha nincsen fasza basza meg az apja"

35 Az utóbbi típust gyakran zárja a butella árának közlésével: „ csak 40 krajczár az ára", „ ára 50fillér"}

6 26 NM 51.31.352. Lásd: Füvessy A., 1979. 20. kép. 27 Ferencz I. magángyűjteménye, Eger. 28 NM 59.150.53. 29 NM 54.40.45. Lásd: Kresz M., 1977. XIV. tábla 1. és 3. kép. 30 NM 51.31. 354. 31 Györffy István Nagykun Múzeum 65.81.1. 32 NM 129662., NM 54.40.47., Herman Ottó Múzeum 53.146.1. 33 NM 129527. Lásd. Viski K., 1932. 17. kép. 34 NM 53.60.63. 35 NM 78821. 36 NM 53.60.34. 63 4. kép. Bodó Zsigmond versrészlete (Györffy István Nagykun Múzeum)