Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

verssorok bővítik: „ igyál pajtás belőle úgy tudod mi van benne, aki iszik belőlle vájjon egéségére re re re" (2.kép). A verssorok felcserélésével ugyanezt véste Pap Sándor is 1874-es butellájára, bár készítőként Nyúzó Gáspár nevét tűntette fel.

18 Katona Mihály 1860-as miskakancsóján szó- és ragismétlés zárja a rigmust: „ aki iszik belőle vajon egéségére re re re vajon egéségére,,,

19 Ez a szövegtípus a butellatolvajra vonatkozó sorokkal is kiegészülhet. A ritkábban készített könyvbutellák jeles mestere volt Cs. Kiss Mihály. Rá és mühelykörére a „Ha eltévejedikszerelmes barátom szolgáltazsd kezemhez mert igaz jószágom" felirat jellemző, illetve az „igyál belőle barátom egéségedre kívánom. "

20 Ezt egészítheti ki könyvbutelláinál a zsoltárra való utalás: „azért tehát jó barát it a zsoltár és igyál", „igyál bele barátom egészségedre kívánom az Zsoltárból."

2 1879es butelláján „Pájinkás könyv az én nevem„ változat utal a butella alakjára, míg az ovális előlapúaknál „üres bütykös nintsen bene hanem pajtás tölcsél bele így lesz jó ivás belőle majd meg lásd. "

21 Egy 186l-es készítésű könyvbutellán olvashatjuk: „Numéro a 1861 évben készítetett Ez az reggeli Könyörgéses könyv Az Szép Pál számára aki iszik belőle Váljon Egésségére".

23, 1863-ban Ács János számára készült az „Énekes Könyv Betű nélkül de nyomtatni kel Belé a Kortsmában „

2 A tréfás, vaskos humorú darabok, melyek a butellatolvajt fenyegetik, főként a múlt század utolsó negyedében voltak divatosak. Durvább-szelidebb változatai szintén meghatározott műhelyekhez kapcsolódtak. Ezek a rigmusok ugyan népszerűek voltak, de a fazekasok többségét mégsem jellemezte. Cs. Kiss Mihály és műhelykőre, az idősebb Nyúzó Gáspár, Bozsó Lajos és Katona Lajos egyetlen munkáján sem találkozunk vele. Az azonos műhelyben dolgozóknál sem tőrvényszerű az alkalmazása. A Nyúzó-mühelyből például csak a fiatalabb Nyúzó felirataiban szerepel 1879-1905 között. A legvaskosabb változatok az ő munkáján maradtak fenn. Katona Mihály 1856-os butelláján olvashatjuk először: „a ki észt El Lopja törj ik ki a Nyaka Ha nyaka Nincsen Törjikki a monya"

25 Ez a változat tűnik fel Katona Miklós egyik 1888-as butelláján: „Aki iszik belőle vájjon egésségére a ki ezt el lopja törjön el az monya Ha nints benne Legyen benne 2. kép. Nxúzó Gáspár butellája (Kiss Pál Múzeum) 11 Kancsó: NM 51.31.377. Lásd: Kresz M, 1977. XIII. tábla 1. és 3. kép.; butella: NM 51.31.331. Lásd: Kresz M., 1977. XII. tábla 1. és 3. kép. 12 NM 78792. Lásd: Füvessy A., 1979. 8. kép. 13 Déri Múzeum (továbbiakban: DM) .; Lásd: Füvessy A., 1981. 5. kép. 14 KPM 68.91.1. Lásd: Füvessy A., 1981. 7. kép. 15 DM Déri Gyűjtemény 73., KPM 55.34.1., Dobó István Vármúzeum 66.4.1., Kertész I. magánygyüjteménye, Tata, Erdész J. magángyűjteménye, Tiszafüred. 16 NM 51.31.402., Mohács M. magángyűjteménye, Tiszafüred. Lásd: Füvessy A., 1981. 13. kép. 17 KPM 55.34.1. 18 Szladek G. magángyűjteménye, Szigetszentmiklós. 19 NM 51.31.399., Lásd: Füvessy A., 1979. 15-16. kép. 20 NM 54.68.2., Hódmezővásárhelyi butellán 1829-ben jelent meg elsőként ez a szöveg (v.o.: Tömörkény I., 1912. 202.); NM 51.31.368. 21 Éles P., magángyűjteménye, Debrecen; NM 51.31.368., 22 DM .; Damjanich János Múzeum (továbbiakban: Dam) 66.159.1. 23 DM . Lásd: Füvessy A., 1987. 582. kép. 24 NM 51.31.367. 25 NM 69.161.41. Lásd: Füvessy A., 1979. 17-18. kép. 62