Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

A szentesi mázas kerámia kezdeményei között tartjuk számon azt az útkeresés jeleit felvonultató butykoskorsót, mely fülén lévő felirata szerint „Nagy János 1821 februárus 5" készült.

23 Az arányos korongozású edény lapos füle nyakához kis gallérral, az edény derekához pedig plasztikus csigavonalban kapcsolódik. Az engób nélküli bütykös fülét karcolt keret, nyakán karcolt sávok és hulámvonal díszíti. Gazdag ornamentikája sárga mázzal írókázott, mely körbefutó csíkok között hullámvonalakból és pontsorokból áll. Az ornamentikát alul pontrozettával kitöltött félkörívek, felül pedig függőleges hullámvonallal elválasztott indáról leágazó fekvő gránátalmák zárják. A sajátfalas edényt zöldes mázzal öntötték le (3. kép). Hasonló korú lehet a csongrádi múzeumban található pereckulacs is, melyet csíkok és hullámvonalak közt pettyek díszítenek.

24 Szentesi készítéséről az ornamentika mellett félgömbszerű lábai is tanúskodnak. A szentesi mázas készítmények, főként butellák az 1840-es években jelennek meg. Mintegy két évtizedig a négyzetes hasáb alakú butellák zöld vagy zöld alapon sárgamázasak, oldalélein rátétes metszett szalagok és pecsételt plasztikus korongok találhatók, ez utóbbi a vállon is előfordul.

25 Sgraffíató díszítmények is előfordulnak rajtuk, melyek általában igen egyszerűek, sok esetben a feketekerámiák vonalról leágazó sikált kacskaringóit örökítik tovább. Egy 1842-es példányok szép vonalvezetésű kakas díszlik, mely szerkezeti rajzában a vásárhelyi darabokra vezethető vissza.

26 Néhány igényes butella az 50-es évek végéről külön csoportot képez az egyébként egysíkú szentesi darabok közt. Oldalára müveit írással ájtatos szöveget karcolt készítője.

27 Ehhez hasonló szöveg már korábban, egy 1844-es datálású kétcsöcsű kancsón is előfordul: „Lakos Sámuelé ez az Ittzés Mihók Készült 1844dik Isten Éltessen Pajtás Kit kezemben láttz Holtódútán Hóltómútán Menyországbanlas Az igazBaráttság megtsalást Nem kivan héljbe "ritka " Mert Szép út az Igazság hasznos az Jámborság ekketőnek Végén vagyon a Menyország".,

28 Hasonló szöveg 1853-as és 1857-es kulacsokon is előfordul, mely a felírat századközepi népszerűségére utal.

29 Szentesről a butellák mellett néhány szép kulacs is fennmaradt. Zöldmázasak, karcolt és ritkábban pecsételt díszítésűek. A XIX. század utolsó harmadáig gömbszerű apró lábakon állnak, mely szentesi jellegzetességnek látszik. Ez a lábmegoldás néhány 1820 körüli vásárhelyi kulacsot is jellemez, mely arra utal, hogy Hódmezővásárhely formailag is jelentősebb hatást gyakorolt a szentesi fazekasságra. így csak feltételezzük, hogy egy XIX. század első harmadára datálható, gazdag pecsételt díszítésű, áttört közepü kulacs talán szintén korai szentesi munka.

30 A Dél-Alföldön a pecsételt díszű kerámiák szintén a vásárhelyi anyagban jelentkeznek először, majd terjednek el a környék más regionális központjaiban is. 23 KJM 54.1023.1. 24 TLM 70.1.30. 25 TLM 58.1.203.; NM 49902.; KJM 54.900.1.; KJM 54.916.1.; KJM 54.947.1.; KJM 54.950.1.; KJM 54.921.1.; KJM 54.952.1. 26 KJM 54.952.1. 27 TLM 58.1.69. (1859); KJM 62.3.1. (1854). 28 KJM 54.1043.1. 29 KJM 54.989.1.; Bozsó-gyűjtemény 233. (Kecskemét). 30 JMM 56.318.1. 3. kép. Korsó Nagy Jánosnak (Koszta József Múzeum) 157