Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
már csak két darab fordul elő köztük, egyiket 1889-ben Vég József, a másikat 1903-ban az ifjabb Nyúzó Gáspár készítette. 51 Csak fotón maradt fenn Simon István századforduló táján készített kancsója, melynek elejét már ecsettel festett virágok és húsos levelek díszítik. A felbomló forma-, szín- és díszítményvilágot egy 1905-ös sárga-barna színezésű aránytalan és egy 1909-es, vastagra korongozott példány képviseli. Mindkettő felirata függőlegesen. 52 Az utolsó miskakancsó 1921-ben készült, Molnár Péter 1874-es miskájának másolataként. Valószínűleg Katona Kálmán (1898-1922) munkája. 53 A miskakancsó legkésőbb Mezőtúron honosodott meg. Mivel a klasszikus formát csakiT. Nagy Gábor és műhelyköre készítette, forma és díszítmény szempontjából igen egységesek, melyet a zömök test, viszonylag nagyobb fej, minimális plasztikus díszítmény és nagyobb, írókázott virágág jellemez. A mezőtúri miskakancsók plasztikus díszítménye a csatinál és füredinél sokkal egyszerűbb. Az edény két oldalán keretben négy-hat gomboláspánt, hasán plasztikus gombsor található. Alapszínük sárgás, írókás díszük zöld, vörös és barna, az 1870 utáni példányokon már a kék szín is előfordul. Felirata a fülön és a fül alatt, ritkábban az oldalán. Legkorábbi példányuk 1854-es, magángyűjtemény része. Nagy részük К Nagy Gábor szignóját vagy kézírását viseli. A túri mihókok ebben a formában az 1880-as évekig készültek, gyűjteményeikben mintegy 15 darabról van tudomásunk. A 70-es évek végétől a plasztikus rátéteket az írókázott váltja fel, az edények is megnagyobbodnak, mely valószínűleg új fazekas munkábaállásával magyarázható. A kancsótípus átvétele K. Nagy Gábor személyéhez kötődik. Miskakancsói annyira egységes stílusúak, hogy másokéval össze sem téveszthetők. Az ő munkája a mezőtúri 1854-1873 közti készítmények nagy része (4. kép). 54 K. Nagy Gábor kísérletező kedvű fazekas volt, az emberfejes italosedények több variációját is kipróbálta, köztük a formába öntött fejjel ellátott sötétokker vagy barna alapszínű és csak írókás díszítményű boroskancsókét is, melyből az 1870-es évekből több példány is fennmaradt. 55 Más túri fazekas az 1880-as évektől próbálkozott emberfejű és plasztikus díszítményű boroskancsókkal, melyek formailag már eléggé eltávolodtak a klasszikus miskakancsóktól. 56 A XX. század elején egyetlen miskakancsóval képviseli magát a tiszafüredi eredetű abádi fazekasság. Az okkersárga alapszínű, barna írókás díszítésű kancsó két oldalán sűrű gomboláspántok, közte kúpos gombsor. Három plasztikus kígyó is díszíti, kettő oldalán, egy sikló állásban a fülén. Felirata függőleges barna írókázott folyóírással mindkét oldalán azonos: abád 1904, mellette függőleges barna leveles ágsor. Valószínűleg Cs. (Cserepes) Nagy Gyula munkája, aki a Tiszafüredről a XIX. század második felében áttelepült Katona Nagy Bálint unokája volt. 57 4. kép. Két K. Nagy-féle mihók (Néprajzi Múzeum) 50 HOM 53.2.1., DNM 53.1.400., BÁV 1997. évi tavaszi aukció 253. számú tárgy. 52 BÁV 1997. évi tavaszi aukció 252. számú tárgy., NM 129969. 53 DIVM 53.1.399. 54 Bozsó-gyűjtemény (Kecskemét), NM 51.31.408., NM 78689., NM 78831., Bana-gyűjtemény (Budapest)., DM 1933.50., NM 78690., Szladek-gyüjtemény (Szigetszentmiklós)., DM V. 75.147.1., DM DGY 197. 55 NM 70.37.23., KPM 87.84.1. 56 NM 141488., NM 78688., DIVM 53.1.398. 149
