Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

3. kép. 1889-es füredi mis ka (Néprajzi Múzeum) A következő évtized, mely a füredi fazekasság virágkorát készíti elő, igen vegyes képet mutat, művészi színvonalában három darab kivételével a korábbi munkákat meg sem közelíti. A hét miskakancsó közül csupán csak egy szignált, mely Nyúzó Gáspár (1869) munkája.

42 Egy 1870-es darabot kézírása alapján Katona Sándor korai munkájának tartunk.

43 Stílusa alapján több, a Nyúzó-műhelyéhez köthető gyakorlatlan inas- vagy legény-munka ismerhető fel, Készítőik közül Pap Sándor nevét ismerjük. Jellegzetességük a szabad rajzú, előkarcolt virágozás, a bama csákó peremének sűrű, zöld csíkozása. A kancsó hasán esetenként kígyó tekeredik, ezt sűrű, karcolt csíkok díszítik

44 Két darabon, ezek egyike 1862-ben Gyarmati Jánosnak készült, a kancsó oldalain található a plasztikus kígyó elnagyolt plasztikus és előkarcolt virágok társaságában.

45 Az emlékanyagból feltűnő módon hiányoznak Bodó Mihály szerkesztett rozettáról híres miskakancsói, és Cs. Kiss Mihály és mühelyköre sem képviseli magát. A tiszafüredi anyagban a miskakancsók legkiugróbb példányszámmal 1870-1880 között képviselik magukat. A közel 20 darab közül két 1875-ös példány szignált, mindkettő Katona Miklós munkája. Jellegzetes kézírása alapján két olyan miskakancsót találunk, melyet Molnár Péter készített, az egyiket 1874-ben, egy 1876-os miskán Katona Miklós kézírása szerepel.

46 Pap Sándor munkája 3 miskakancsó. Öt kancsót nagy valószínűséggel a huszármotívumot kedvelő Katona Lajos nevéhez köthetünk. Az idősebb Nyúzó Gáspár egy 1872-es és egy datálatlan példánnyal képviseli magát.

47 Ebben az évtizedben a miskákat általában előkarcolt virágágak díszítik. Csak két szerkesztett díszítményű darabot találunk, mindkettőt 1875-ben Katona Miklós készítette Pap Sándor egyik miskáján igen szegényes az írókás díszítmény, holott 1873-ban míves tulipánokat karcolt egy másik miskájára. Még azonos mester is igen eltérő ornamentikákkal díszíti kancsóit. Jó példa erre Katona Lajos, akinek kígyós és kígyó nélküli kancsóit írókázott rozmaringágak, szerkesztetlen rozetták és lovashuszárok felváltva díszít hetik. Ebben az évtizedben a legváltozatosabb a miskakancsók feliratozása. 1880 után csökken a miskakancsók száma: 1890-ig hét, 1900-ig négy, majd a századforduló után a füredi fazekasság lassú elhalásáig szintén négy darab maradt fenn. A századvégi példányok közül a Bodó-műhely darabjai emelkednek ki, melyek magas szín vonalú és változatos típusú szerkesztett ornamentikájukkal hívják fel magukra a figyelmet (2 db 1883-ból, 2 db 1890-ból, egy pedig datálatlan).

49 Ezek a kancsók valószínűleg Bodó Mihály fiának, Zsigmondnak és legényének, Ballá Györgynek munkái. Újból megjelennek az ifjú Nagy Mihály miskáin előforduló plasztikus indák, levelek, virágok, de gyengébb minőségben, esetenként a divatos kék színnel színezve.

50 Szignált 42 NM 51.31.401. 43 NM 141487. 44 NM 141489., NM 54.40.56., SZNM 82.79.7. 45 NM 51.31.398., GYINM 53.148.1. 46 NM 53.60.38., Holló-letét (NM), NM 129518., NM 51.31.400., SREM G. 1947.1.83. 47 M V. 77.98.1., DM DGY 88., NM 51.31.403., NM 78836., NM 51.31.401., NM 129519., Mohácsigyüjtemény (Tiszafüred), SZNM 82.79.7., NM 78835. 48 NM 78835. 49 NM 129520., Lember-gyüjtemény (Tiszafüred), NM 106182., Lazetzky-gyüjtemény (Budapest), FM 60.2.1. 148