Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

1841-ben készültek, a harmadik datálatlan. A további két darab datálatlan, díszítménye nem előkarcolt és szerkesztett, hanem indasorokról leágazó plasztikus virágtányérok.

33 Ifjú Nagy Mihály munkásságának kezdetéig (1844) tehát igen egységesek a füredi miskák. Mindez azért is figyelemre méltó, mert míg Mezőcsáton a legkorábbi két évtizedhez köthető az ottani készítésű miskák több mint 60%-a, Tiszafüreden a helyi készítésű darabok hasonló időszakban még a 20%-ot sem érik el.

34 Ezeket konkrét személyhez ifjú Nagy Mihály fellépése előtt nem tudjuk kötni, csak abban vagyunk biztosak, hogy már 1840-től ifjú Nagy Mihály apjának műhelyében készültek szerkesztett díszítményű darabok. Ez a három kígyóval díszített típus, mely tájnyelvi sajátosságai szerint katolikus vallású fazekaslegény munkája volt. Az 184l-es datálású felirata szerint K. Nagy mihálj mőheljében készült. A XIX. század második felében ez a típus csak elvétve készült.

35 Az egykígyós típust még műhelykörhöz sem tudjuk kötni. A század második felében ez a típus a népszerűbb, szinte minden szignált példány plasztikus díszítményeiben ezt követi. A szerkesztett díszű kancsók készítésekor az 1821-ben született ifjú Nagy Mihály már 19-20 éves. Az apai műhelyben is lenne kitől tanulnia, mégis más városban keresi boldogulását. Jellegzetes helyesírása, melyet az „n" végű ragok kettőzése jellemez, elsőként 1844-ben Mezőcsáton egy Rajczy-műhelyben készített miskakancsón tűnik fel.

36 Díszítményeinek erős csati kötődésére már Domanovszky György is felfigyelt, melyet csati származásával magyarázott.

37 Ifjú Nagy Mihályról a későbbi kutatás kiderítette, hogy nem azonos a mezőcsáti Nagy Mihállyal?* Legényként azonban 1844 körül a itay'czy-műhelyben dolgozott, számos díszítőelemet (szerkesztett rozetta, szőlőmotívum, bogyós ág) át is vett mesterétől. Ilyen átvett elem volt miskakancsóinak zsinórozása is, mely külső- és belső plasztikus gombokkal készült. Más füredi fazekas ezt a gombolástípust nem is készítette. Öt miskakancsója maradt fenn. Az elsőt 1844-ben még Mezőcsáton készítette. 1847-ből két darabja is megőrződött. Az egyiken szerkesztett tulipánszerű virágok találhatók, a másik pedig Rajczy Mihályéval szinte megtévesztésig azonos összetett rozettákat és szabad rajzú díszítményeket sorakoztat fel.

39 Apja halála (1850) után készítményeit, köztük 1850-es és 1855-ös miskakancsóját, már К Nagy Mihályként szignálja.

40 Tiszafüreden 1850-től emelkedik a miskakancsók száma. 1850-1860 között 12 darabról van tudomásunk, ebből három datálatlan. A legtöbb szignált miskakancsó ebből az évtizedből maradt fenn. Készítőik: Ifjú Nagy Mihály (1855), Katona Mihály (1856, 1856, 1860) Katona Sándor (1856), Nyúzó Gáspár (1857). Egy 1858-as darabot stílusa alapján Cs. Kiss Mihály munkájának tartunk. Közös jellemzőjük az igényes írókás virágornamentika (kinyílt és bimbós rózsák, tulipánok, húsos levelek). A karcolt díszítmények igen alárendeltek, és a szerkesztett díszítmény ifjú Nagy Mihály munkáján kívül nem fordul elő. Az 1850 utáni darabok nagy részén - vélhetően a divatváltozással összefüggésben - a plasztikus zsinórozás már nem mandula alakú, a csákós emberfej bajusza pedig általában hosszú, egyenes (3. kép). 32 Szénási-gyűjtemény (Kunmadaras), OPSM 299, NM 51.31.387. 33 NM 129970, KPM 58.24.1. 34 Kilenc miskakancsó készült a korai két stílusban. Tizedikként az 1835-ös kancsó sorolható ide, de ezen kígyó nem található (NM 129083). 35 Ez a fazekas valószín?leg az 1804-ben Egerben született nemes Paál Ferenc volt. 1843 után idegen településre költözött Füvessy A., 1990. 103., Füvessy A., 1993. 33.). 36 NM 131242. 37 Domanovszky Gy., 1953. 33.; U?: 1981. 184-185. 38 Füvessy A., 1979. 39 NM 51.31.379., DM 77.74.1. 40 TIM 61.132.1., BÁV 1998-as Néprajzi Aukciója 220. számú tárgy. 41 Katona Mihály: NM 51.31.396, DM 77.99.1. Katona Sándor: Lazetzky-gyűjtemény (Budapest), Nyúzó Gáspár: Ruszinkó-gyüjtemény (Budapest), Cs. Kiss Mihály: NM 70.37.20. 147