Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
1. kép. Rajzcy 1846-os miskakancsoja (Herman Ottó Múzem) János, Molnár József, Kovács Dániel) köthető. Díszítményeik előkarcolt szabad rajzúak, melyet Rajczy Mihály esetében körzővel szerkesztett összetett rozetták egészítenek ki (1. kép). 1844-ben egy Rajczy-műhelyet kszítőhelyként feltüntető példány az időszakosan Csaton dolgozó tiszafüredi ifjú Nagy Mihály munkája. 25 A XIX. század második felétől Mezőcsáton fokozatosan csökken a miskakancsók száma. Az 1850-1870 közti időszakból már csak kilenc miskakancsóról van tudomásunk, ebből három Rajczy Mihály, négy Kovács Dániel, egy pedig H. J. (Horváth József?, Horváth János?) munkája. Ez utóbbi plasztikus díszítményeivel rokonítható az 1854-ben készített sárga máz alatt barnával színezett kancsó, melyet Nagy János úrnak ajánlottak. Nem csak máza, hanem az oldalára karcolt Vörösmarty-idézet miatt is a nem szokásos darabok közé sorolható. Készítője ismeretlen. 26 Mindhárom Rajczy-miska (1855, 1857, 1866) szerkesztett díszítményü. Egy datálatlan darab kivételével korai miskáit is szerkesztett ornamentika díszíti. 27 A Kovács Dániel nevéhez köthető 1855-ös, 1858-as, 1862-es és 1865-ös miskakancsók virágozása szabadrajzú. A szerkesztett rozettával ő is kísérletezett, melyről néhány butellája mellett 1849-es miskakancsoja tanúskodik. 28 A XIX. század utolsó harmadában a csati fazekasmesterek és a miskakancsók száma tovább csökken. 1888-ból egy Kovács-leszármazotthoz köthető gyengébb darab mellett 1896-ból, 1897-ből és 1900-ból három Horváth Sándor (1854-1916) által g|készített darab (a két első még szerkesztett díszítményü) jelzi Mezőcsát környékén a miskakancsók divatjának lefutását. 29 Tiszafüreden a miskakancsók megmintázása, plasztikus, írókázott és karcolt díszítménye, továbbá színezése a mezőcsátiakéhoz hasonló. Az 1833-tól fennmaradó füredi miskakancsóknál a formaés motívumkeresés jelei alig tapasztalhatók. Már a legelső datált darab annyira kiforrott, hogy joggal feltételezi korábbi példányok készítését. 30 A korai füredi miskák két, határozottan elkülöníthető típus köré rendeződnek. Az egyik típusnak hasán tekergőzik a kígyó, közte karcolt rozmaringág vagy olaszvázából kinövő virágzó ágak díszlenek. Legigényesebb darabjuk az 1833-as kancsó, mellette még két datálatlan és egy 1835-ös készítésű példány tartozik ebbe a csoportba. 31 Öt darab tartozik a másik típusba, melyen három plasztikus kígyó is van, egy fülén, kettő oldalain (2. kép). Három kancsót igényes szabadrajzú és szerkesztett ornamentika díszít, 1840-ben, 2. kép. Füredi miskakancsó (Orlai Pétries Soma Múzeum) 25 26 27 28 29 30 31 Kovács-m?hely: NM 129489, NM 76.11.1.; Rajczy-mühely: НОМ 53.3.1., НОМ 53.6.1., NM 51.31.385., NM 125785.NM 76.11.2.; Horváth Márton: NM 129625.; Molnár József: NM 51.31.383.; ismeretlen: NM NM 66.99.1., НОМ 53.181.1. NM 69.153. 1. NM 125785, НОМ 53.4.22. NM 127450, NM 51.31.386, NM 54.40.76., DM DGY. 453., NM 80.37.1. HOM 53.14.2., HOM 53.24.1., NM 127449. NM 129517. Kántor-gyűjtemény (Karcag), SREM G. 1966.2., NM 141486. 146
