Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
virágkompozíció társaságában. 60 A század utolsó negyedétől a változatos agyagmetszéses díszítmények sorában a madár is előfordul. Négy-négy, függőlegesen egymás alá helyezett madár díszíti egy 1884-es butella keskenyebb oldalait. 61 írókázva is a ritkább túri motívumok közt tarthatjuk számon. 1868-ban egy nagy butykoskorsót díszítettek igen szépen megkomponált írókás madarakkal, 1876-ban pedig csárdáskorsót. 62 A madarak az Alföldön a XIX. század utolsó harmadától egy új, határozottan felismerhető figurával, a kakassal bővülnek. Igaz, a kakas Vásárhely anyagában már a 30-as években butellákra karcolva megjelent, de más alföldi központokban, főleg a középtiszai stíluscsoportnál később vált divatossá. Tiszafüreden tálasedények öblét és folyóedénynek készült butéliákat díszít, a hevesi csoportnál tálasedények központi díszítménye. Hódmezővásárhelyen is kedveltebb öbölmotívum, főleg a tarkaedény es tabániak tálain, tányérjain. Vele párhuzamosan ugyanezeknél a központoknál továbbra is megmaradt a szokásos madárábrázolás. Kétfejű sas A heraldikus eredetre visszavezethető kétfejű sas csak elvétve fordul elő az alföldi fazekasmunkákon. A dunántúli céhedények elterjedtebb díszítménye csak egy 1848-as datálású vásárhelyi zöldmázas, kétfülű boroskancsón jelenik meg, mely a takács céh számára készült. 63 Karcolt kétfejű sas díszít egy dél-alföldi, 1847-es datálású zöldmázas boroskancsót. Karcolt és írókás változatban ez díszíti a mezőcsáti nemes Horváth Márton szintén 1847-es készítésű, a madárábrázolásnál már részben bemutatott miskakancsójának oldalát. 64 Mezőcsátról Domanovszky György egy kétfejű sassal díszített butellát is bemutatott. Ezen a sas a Horváth Mártonétól jobb rajzolatban díszlik. A sasfejeken korona, a két madárfej között szintén egy nagyobb koronát találunk. A kétfejű sas közepén címerpajzs, melyben egy balra néző oroszlán ül. Közli hátoldalának feliratát is, mely tipikusan Rajczy-szöveg: , 65 Domanovszky György úgy véli, hogy a hátoldal írásképe karakterében legközelebb Horváth Mártonéhoz áll, a kétfejű sas rajzolata apró részletekben is erre a fazekasra utal, így mindkét darab alkotójának őt tartja. A valóban szembetűnő hasonlóságok ellenére mégsem lehet Horváth Márton munkája, mivel ez a fazekas már 1848 januárjában elhunyt. 66 Kétfejű sas a megszokott madármotívum helyére lépve egy esetben a tiszafüredi emlékanyagban is megtalálható. A felirat nélküli, folyóedények alakját követő butella előlapján írókázott technikával szerepel a címerállat, a két fej között a stilizált magyar korona. Testében a háromhalmos, keresztes címerpajzs, alatta a faroktollak nagyvonalú rajza. A sas szárnyait pontsorral lezárt sűrű vonalak jelenítik meg. A butella színezése alapján, melyben a kék is előfordul, az 1880-as években készülhetett. Tulajdonosa utólag a sas két oldalára véste monogrammját: LM. (7. kép.), 61 7. kép. Butella kétfejű sassal (Kiss Pál Múzeum) 60 DaM 63.19.1., DaM 62.141.1. 61 NM76.64.il . 62 TFM 70.51.1., KK 76.116.1. 63 TJM Barcsay-hagyaték. 64 Bozsó-gyüjtemény (Kecskemét), NM 129625. 65 Domanovszky Gy., 1953. 40. 66 Domanovszky Gy., 1953. 26., Füvessy A., 1991. 413-423. 136
