Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

Oroszlán Az oroszlán is címerállat, magában, még inkább párosan ábrázolják. Az alföldi kerámiákon viszonylag ritka díszítőelem. Főleg plasztikus változatát kedvelték, ilyen technikájú a fekete kerámiáknál már bemutatott, 1717-es, páros oroszlánnal díszített gyertyamártó. Alakjával céhek boroskancsóin, mesterremekeken plasztikus változatban találkozunk. Debrecenben 1831-ben Hatházi István mesterremekén, egy zöldmázas butykoskorsón a zsúfolt, plasztikus elemek között ülő oroszlánok is előfordulnak.

68 Két sárospataki céhedényen, az 1838-as lakatos céh és az 1839-es fazekas legénytársaságnak készített kancsókon plasztikus oroszlánpárt találunk, az első Szerentsi Mihály, a második Lévai József munkája.

69

1875-ben Hódmezővásárhelyen Körösi Sándornak olyan zöldmázas butellát készítettek, melynek egyik oldalát a szöveg alatt karcolt oroszlán díszíti.

70 A XIX. század utolsó negyedétől, mikor a plasztikus rátétek nagyobb teret nyertek, alföldi - mezőtúri és vásárhelyi - lisztesbödönök oldalán találkozunk más tágyakról levett mintákba préselt oroszlánokkal.

71 Szarvas A szarvas, annak ellenére, hogy az Alföld díszített tárgyain, a textileken, pásztorfaragásokon kedveltebb motívum, az alföldi fazekasmunkákon igen ritkán fordul elő. Egy vásárhelyi és három tiszafüredi munkán találkozunk vele. Vásárhelyen 1841-ben készítették azt a zöldmázas butellát, melyen pipás ember társaságában karcolt szarvas rajza látható.

72 Hasonló időszakhoz köthető tiszafüredi megjelenése is. A szarvasok szerkezeti rajza azonos típusra vezethető vissza, mely egy datálatlan, ifjú Nagy Mihály munkájaként számontartott bokályon található. Az edény hasán függőleges elrendezésű virágcsokor a központi dísz. Két oldalára hátrafordított fejű szarvasokat karcolt a fazekas. A szarvasok térdízületeit apró kör, patás lábát vékony vonal jeleníti meg.

73 Ugyanez a rajzolata, de már némileg egyszerűsödve az 1858-as butella szarvasának, mely nagyváradi magángyűjtemény része. A fehér alapú, színtelen mázú darabon a szarvas virágzó ágon áll, fejét hátrafordítja, szájában dús levelű tulipántos ágat tart. A szarvas a butellák megszokott kompozíciójában a madár helyét foglalja el (8. kép). 1870-ben Pető Sárának készült egy kisméretű, azonos kompozíciós elrendezésű butella, mely zöld engóbon színtelen mázú.

74 A két utóbbi darab stílusjegyei alapján az idősebb Nyúzó Gáspár munkája. 67 KPM 87.94.1. 68 DM V. 1912.157. 69 Sárospataki Tudományos Gyűjtemény leltári szám nélküli tárgyai. 70 TJM 50.673.1. 71 KPM 87.86.1., DM DGY 398. 72 TJM 50.742. 73 NM 51.31.499. 74 NM 51.31.355. 8. kép. 1870-es butella (Néprajzi Múzeum) 137