Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

helyszíni adatgyűjtéssel azt derítette ki, hogy visszahúzódó, kapcsolatokat nem tartó volt. Stílushatásával szűkebb családtagjain kívül a későbbiekben nem is nagyon találkozunk.

34 Testvérével, Bálinttal közös műhelyben dolgoztak, több munkáján a feliratot testvére karcolta be, stílusuk is igen hasonló volt, melyre halála után (1870) készült, hasonló megfogalmazású, de kissé elnagyolt madárábrázolásos butellák is utalnak.

35 A Kovács-család hatásánál sokkal erősebb a Rajczy-hatás, mely madaras butellák, elvétve kulacsok esetében is megfigyelhető. Készítőiknek csak egy része ismert, köztük Horváth Sándor, aki kissé testesebb változatban követi a jeles csati mester madarait.

36 Hogy Rajczy Mihály még más fazekasokra is hatott, azt számos madaras butella bizonyítja, melyen kissé ügyetlen megfogalmazásban ismerünk rá az általa alkalmazott előképre. Mezőcsáton a XIX. század második felében viszonylag ritkán készítettek madárral díszített tálat, tányért. Ezek egyik darabja a NM 127460 lelt.számú tányéra, és ide sorolható az a vegyes technikával készített kistál, melyet a hagyomány Rajczy munkájaként tart nyilván. Ezt kakas díszíti, felirata is megerősíti: kukurikú. Unokájának készítette az idősödő mester.

37 Stíluselemei azonban olyan vonásokat sorakoztatnak fel, melynél a füredi Nagy Mihály személye éppúgy számításba jöhet, mint Rajczyé. Csatról tehát elmondhatjuk, hogy madárábrázolása leginkább a butellákon teljesedett ki, a tálasedények madáralakjai inkább csak a múlt század első felében szólhattak bele a típus alakulásába, hiszen később csak igen elvétve fordultak elő az emlékanyagban. Tiszafüreden ifjú Nagy Mihály 1846-os butelláján találkozunk először madárábrázolással.

38 Ezt követően a XIX. század második felétől emelkedik a karcolt vagy írókázott példányok száma. Tiszafüreden is a butellák díszítményeként válik legnépszerűbbé, bár tálasedényeken is gyakrabban előfordul. Ifjú Nagy Mihály butelláján a sgraffiato madár fehér alapon zöld-barna színezésű. Csathoz hasonlóan szinte teljesen függőleges helyzetet vesz fel, de nem ágcsonkon, hanem virágtányérban végződő dús, leveles ágon áll. A madár szerkezeti rajza - nyújtott test, hosszú farok - a füredi madárábrázolásra később is hat, de a madártest belső rajzolata, az oválisként kiemelt comb, az ebből kinövő vékony, hosszú szárny csak egy-két későbbi darabon jelenik meg.

39 Tiszafüreden igen jól kirajzolódik az a három műhely, mely a stílusalakulásra minden téren hatást gyakorol. A három nagytehetségű fazekas: idősebb Nyúzó Gáspár (1839-1910), Cs. Kiss Mihály (1837-1907) és Bodó Mihály (1840-1896). Munkásságuk azonos időszakra esik, kompozíciós megoldásukban is igen hasonlóak. Apróbb vonásokban azonban a három műhelykör eltér, mely lehetővé teszi elkülönítésüket. A Cs. Kiss- és a Nyúzó-műhely a madár megmintázásában igen rokon. A nyújtott vonalú, hosszú farkú madár teste zöld, szárnya vörös színezésű. Az emlékanyag bizonysága szerint Cs. Kiss Mihály az ifjú Nagy Mihály-féle előképen alapulva bóbitás fejű madaraival iskolát teremtett. A tipikus madár 1860-ban még gyakorlatlan rajzolatban egy kisbutellán jelenik meg először.

40 1861-ben már a végleges formához erősen közelítő karcolatban egy könyvbutella előlapját díszíti, melyet Szép Pál részére készítettek.

41 A végleges, később alapvetően már meg sem változó rajzolatban a Néprajzi Múzeum 1867-es könyvbutelláján díszlik (5. kép). A madár háromkaréjos, szabadrajzú rozettaval díszített ágon áll, feje mögé tulipános ág nyúlik.

42 Nyúzó Gáspár és műhelyköre a madár 34 Domanovszky Gy., 1953. 22-25. 35 Képeit közölte: Domanovszky Gy., 1953. 68-71. kép. 36 Domanovszky Gy., 1953. 56. kép; NM 130543. 37 NM 69.153.22. 38 NM51.31.331. 39 Pl. az 1857-es tálon (HOM 53.104.1.), az 1858-as szarvasos butella másik előlapján (Mózes-gyűjtemény, Nagyvárad). 40 DaM 65.103.1. 41 DM V. 1914.45. 133