Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

5. kép. Madaras könyvbutella (Néprajzi Múzeum) megmintázásában Cs. Kiss Mihályhoz igen hasonló, de kiegészítő virágdíszítése változékonyabb. Ennek a műhelykörnek madárábrázolása később állandósul, a 70-es évek elejére. A Nyúzó-madarak kinyílt virágtányérral kombinált leveles ágon állnak, fejük mögé kacskaringóba végződő tulipánszerü virág nyúlik, mely karcolt és az írókás változatokat egyaránt jellemzi.

43 Az alaptípustól az ifjabb Nyúzó Gáspár többször eltér. Esetében ez érthető is, hiszem apja más fazekashoz, a szintén jeles Katona Mihályhoz szegődtette tanulónak, így díszítményében két műhely munkája keveredik. Katona Mihály munkáival a múlt század közepétől képviseli magát az emlékanyagban. Két madaras kisbutellája alapján vehetjük számba azt a hatást, melyet az ifjabb Nyúzóra gyakorolhatott. Ezeken a madár írókázott kivitelben szerepel, 1856-ban zöld testtel, vörös szárnyakkal, szinte függőleges testhelyzetben, tulipános ágon áll, háta mögé kinyílt virágtányért rajzolt a fazekas, míg 1858-ban fordított színfelállásban a madár már vízszintes helyzetet vesz fel, előtte tulipán, háta mögött, bóbitájáról szintén tulipán nyúlik hátra.

44 A két írókás darab alapján inkább a kiegészítő virágdíszek mint a madár esetében figyelhető meg a Katona-féle hatás. A múlt század második felének neves füredi fazekasa volt Bodó Mihály. Munkájának minőségét jelzi, hogy a milleneumi falu mezőkövesdi házához a kerámiákat tőle rendelték meg. Munkáin szintén találkozunk madarakkal, melyet - ha fehér alapon dolgozott - mindig vörös testtel és zöld szárnnyal színezett. Bodó Mihálynak és mühelykörének fő jellegzetessége az eltérő szín mellett a madár farkának cakkos záródása.

45 Ilyen madár ül pikkelyszerü tollazattal egy korai, fekete alapszínű tányéron, míg egy hasonló színű nagytál öblében csíkok és hullámvonalak töltik ki a bóbitás fejű madár testét.

46 A Bodó-műhely munkái között galambhoz hasonló testesebb madarak is előfordulnak.

47 A tanítványok néhány évig még magukon viselik mesterüktől örökölt alapstílusukat. Ha huzamosabb ideig ugyanahhoz a műhelyhez kötődnek, ez az ábrázolási mód szinte változatlan marad. Tudjuk pl., hogy Katona Nagy Bálint és Katona Lajos Bodó-tanítvány volt, erről madaras butellájuk is tanúskodik. 8 Cs. Kiss Lajos és József madaras butellái alapján le sem tagadhatnák az apai műhelyhez való tartozást. Katona Miklós, aki Bodónak kertszomszédja volt, még gyermekeire is örökítette a madár Bodó-féle, cakkos farkú rajzolatát.

49 Az apró sgraffiato vagy írókával is színezett madárkák a középtiszai stíluscsoport egyes központjaiban is ismertek, de hódmezővásárhelyi népszerűségüket meg sem közelítik. Debrecenben az 1850 utáni emlékanyagban bukkannak fel leginkább szembenéző változatban. Mezőcsáton csupán egy esetben, de akkor igen jeles darabon, Horváth Márton 1847-ben készített miskakancsóján tűnnek fel a vásárhelyi megfogalmazáshoz igen rokon formában, bokrok ágain ülve. Ezen a kan42 NM 51.31.364. 44 NM 69.161.41., DaM 60.1.2. 45 NM 54.40.45. 46 NM 129532., NM 53.1.115. 47 НОМ 53.1.69. 48 KPM 54.1004.1., NM 129449. 49 V.o.: Katona Zsigmond 1892-es kisplasztikájának oldalával (NM 63.113.1.) és 1906-ban, már Szegváron készített tintatartójának oldaldíszével (Katoana-gyűjtemény, Szegvár). 134