Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

területű legelő művelési ágú mezőgazdasági ingatlan. Ebből a területből átcsatolásra került Túrkevéhez 3.009 kat. hold 949 n. öl terület, míg visszamaradt Dévaványa (mostmár Pusztaecseg) területében 1.108 kat. hold 699 n. öl terület. Ezen legelőterületek egy része csatorna és gátrész. Ez azt jelenti, hogy a Túrkeve város telekkönyvi tulajdonát képező legelő egy része jelenleg is Pusztaecseg közigazgatási területéhez tartozik. Ennek az 1.108 kat. hold 699 n. öl területnek az átcsatolását a belügyminiszteri határozat mellőzte. Pedig Túrkeve város ragaszkodott az egész terület átcsatolásához annak ellenére, hogy az a terület valóban mélyen beszögellik Pusztaecseg község közigazgatási területébe. Nehezíti a megoldást az is, hogy ma már a visszamaradt terület átcsatolása megyehatár változást is jelentene - fejezte be jelentését Juhász Imréné főispán.

141 Kapás Dezső túrkevei polgármester már csak a telekkönyvi munkák befejezését kérte a Szolnoki Földmérési Felügyelőségtől. Nyomatékosan aláhúzta azt is, hogy „... a Dévaványánál hagyott cca. 1.108 kh 699 nszöl átcsatolását nem kéri."

142 A Megyei Földmérési Igazgatóság már eszerint intézkedett.

143 Az utolsó irat szerint a törökszentmiklósi telekkönyvi hatóságtól kapott 4383/1951. számú végzés szerint az átcsatolt ingatlannak telekkönyvi rendezése megtörtént.

144 Az 1729-től tartó vita végére tett pontot a gyomai telekkönyvi hivatal végzése. 222 évi marakodásnak lett vége ezzel. Megnyugvást azonban továbbra sem találtak azok, akiket ez közvetlenül érintett. Talán az időre kellene bízni az indulatok által keltett hullámok lecsillapítását. Igazságot tenni ebben az ellentmondásoktól feszülő ügyben utólag sem lehet. A MUNKAERŐ HELYZETE DÉVAVÁNYAN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ UTÁN Népességet nem lehet elképzelni terület nélkül. Legkevésbé az őstermelőt, akinek munkája éppen a föld termőerejének életre keltésében és irányításában áll, és akinek sorsát közvetlenül a föld dönti el. Mielőtt a nagyközség munkaerő helyzetét áttekintenénk érdemes Kenéz Béla

145 néhány megállapítását feleleveníteni a mezőgazdasági munkaerőhelyzet vizsgálatával kapcsolatban: 1. Az emberi munkaerő szerepe az őstermelésben nagyobb, mint a termelés egyéb ágaiban. 2. Az emberi munkaerő sűrűsége a talaj minőségétől, a gazdálkodás módjától, a 141 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú irataiban a főispán 1950. május 16-án kelt 5203-1/10/1950.

1. számú jelentése. 142 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.

1. számú iratában a túrkevei polgármester 1950. július 1-én kelt 520-3/4-1950.ki. számú levele. 143 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950.

1. számú iratban a Megyei Földmérési Igazgatóság 1950. október 2-án kelt 12544/1950. számú levele. 144 Sz. M. L. - Megyei Tanács VB. Igazgatási Osztálya 5203-1/1950. I. számú iratban a gyomai járásbíróság 1951. október 2-án kelt 1488/1951. számú végzése. 145 KENÉZ BÉLA (Szolnok, 1874. március 15. - Bp., 1946. április 1.) statisztikus, egyetemi tanár, miniszter, az MTA levelező tagja. 93