Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

gépek alkalmazásának mértékétől s kiváltképpen a művelés ágától és a birtokmegoszlástól függ. 3. A kisbirtokon nagyobb az emberi munkaerő intenzitása, mint a nagyon. 4. Minél kisebb a birtok, annál több benne a családi meg a női és gyermeki és annál kevesebb az idegen munkaerő, - és minél nagyobb, annál jelentéktelenebbé válik benne a családi és annál jelentősebbé az idegen munkaerő. 5. A nagybirtok több tisztviselőt alkalmaz, mint a középbirtok, de kevesebb cselédet, mert több gépet használ és kisebb területet foglalnak el belőle az intenzivus művelési ágak. 6. A magyar mezőgazdaság emberi munkaereje kevés az intenzivus gazdálkodásra, de a nagybirtok csak egy részének is földarabolásával jelentékenyen volna növelhető. Bevezetésként a község munkaerő helyzetének ismertetését azzal kell kezdenünk, hogy báró esetei Herzog Mór Lipót nagybirtokos arra kérte a képviselő-testületet, járuljon hozzá ahhoz, hogy a birtokára száz orosz hadifoglyot helyezzenek, akik a hadbavonultak helyett a mezőgazdasági munkát végeznék. Ehhez a képviselő-testület hozzájárult.

147 Az 1925. július 25-én megtartott képviselő-testületi ülésen megjelent Back Andor főszolgabíró és többek között a községben található munkaalkalmakról is beszélt a képviselőkkel. Az elöljáróság szomorúan tájékoztatta arról, hogy a nyári mezőgazdasági munkán kívül a munkásoknak semmiféle foglalkozásuk nincs. Az okot abban látják, hogy a lehetetlenül rossz gazdasági viszonyok mellett a nagyobb birtokok és a kisebb gazdák munkát adni képtelenek. így az a napszámos réteg, akik munkaerejükből élnek, az őszre már teljesen kereset nélkül maradnak. A főszolgabíró javaslata alapján a képviselő-testület a munkaerő helyzet javítása érdekében a következő határozatot hozta. írjon az elöljáróság a kereskedelmi miniszternek és kérje, hogy a Dévaványa-gyomai utat - azt, amelyik a vasúti fővonalhoz vezet és mint ilyen rendkívül forgalmas - köveztesse ki államkölcsönből a minisztérium. Ezzel a munkanélküliséget is egy időre meg lehetne szüntetni. Ugyancsak a főszolgabíró javaslata alapján kérte a képviselő-testület a földművelésügyi minisztert arra, hogy a Berettyó Belvízszabályozó és Ármentesítő Társulat és az Ivánfenéki Belvízszabályozó és Ármentesítő Társulat vezetését hívja fel arra: részükre engedélyezett nagy államkölcsönökből a mezőgazdasági munkálatok befejezése után a csatornahálózataik rendbehozatalát haladéktalanul kezdjék meg, és erre a munkákra a Dévaványa község határában lévő szakaszoknál csak a helybeli munkásokat alkalmazzák. Ugyanakkor az elöljáróság is hasonló tartalmú levelekkel keresse meg a társulatok vezetőségét. Kérjék a társulatok igazgatóit arra, hogy ezeket a munkákat a legsürgősebben kezdjék meg, hogy így a munka nélkül lévők munkához és keresethez juthassanak.

148 146 KENÉZ 1917-28. p. 147 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1914-1917. - 6. kötet. - 1915. május 19. - 30/1915. kgy. szám. 148 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922. - 8. kötet. - 1925. július 4. - 49/1925. kgy. szám. 94