Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

csekély faértékét a kat. holdat átlagosan javasolt vételárba bátran be lehet tudni. Az épületeket, kutakat mind a most juttatott, évtizedek óta bennülő bérlők emelték, azok csekély értékűek s ilyen nagy területű birtok értékeiben külön beállításként nem szerepelhetnek. Összefoglalva, megismételve tehát a kat. holdankénti értéket fásítás, épületek és kutak beszámításával egyetemben 7 mázsa búzában, avagy 200 pengőben teljesen kielégítőnek, megfelelőnek állapítom meg."

77 A vélemény velejéből kiderül, hogy igazából Túrkeve sem csinált »nagy üzletet" a megszerzett legelővel. Túrkeve város a megszerzett legelőt mindig csak egy-egy évre adta ki haszonbérbe az állattartó gazdáknak, magyar holdanként

78 11 pengő haszonbérért.

79 Közben azonban Dévaványán nemcsak a szarvasmarhák legelőjének az ügyével foglalkoztak, hanem napirendre került a sertéslegelők ügye is. Sajnálattal vették tudomásul, hogy a községben egyetlen sertéslegelő sincs, holott a sertéstenyésztés előmozdítása érdekében létesítése előnyös lenne. Ebben az irányban már folytatott tárgyalást az elöljáróság. Báró esetei Herzog Mór Lipót uradalma felajánlott 32 kat. holdat a község délkeleti részén lévő legelő mellett sertés legelő céljára, mellyel szemben a község az atyaszegi legelőből adna cserébe ugyanannyi területet. Addig, amíg a báró Baldácsy-féle Alapítványtól bérelt atyaszegi legelő bérlete le nem jár - tehát még 23 évig. Különösen a szegényebb sorsú lakosság venné hasznát ennek a legelőnek, akiknek nincs saját sertésjárásuk. Javasolja az elöljáróság, hogy ezt a legelőt alakítsák át sertéslegelő céljaira. Az elöljáróság ebben az esetben rendes költségvetést készítene az üzemeltetés biztosítására, valamint megállapítaná a legeltetési díjakat is. Élénk vita után a képviselőtestület elfogadta a sertéslegelő létesítését a fent már vázoltak szerint.

80 Ugyanezen a közgyűlésen döntöttek az 1928. évi legeltetési díjakról is: ökör vagy ló után 36 pengő, tehén után 34 pengő, 3 éves borjú után 26 pengő, 2 éves csikó után 30 pengő, 1 éves borjú után 20 pengő, 1 éves csikó után 20 pengő.

81 Közben érkezett meg mind Dévaványára, mind Túrkevére a 64.451/1927. O.F.B. számú határozat, amely a Magyar Katolikus Vallásalapnak a dévaványai határban lévő 4.037 kat. hold 1.385 n. öl területű legelő haszonbérének és megváltási árának megállapításáról intézkedett, miután Túrkeve város már egyszer megfellebbezte a 8.305/1925. O.F.B. számú ítéletet. Az O.F.B. a felülvizsgált ítéletet részben megváltoztatta, amikor a Túrkevének juttatott terület megváltási árát az azon lévő fák és kutak értékének betudásával kataszteri 77 TÚRKEVEI ÚJSÁG 1927. november 27-i számában megjelenő „Városi élet - Ecsegpuszta megváltási ügye" című írás részlete. 78 Egy magyar hold = 1200 n. öl = 0,4316 ha = 4316,1 m2 = 0,75 kat. hold. - Irodalom: HAJAS - RÁZSÓ 1969. - 66. p. és BOGDAN 1990. - 36-37., 320, 578. p. 79 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1929. év. - 1929. március 28. - 34/1563/1929. kgy. szám. 80 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 9/1928. kgy. szám. 1928. január 28. 81 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 1928. január 28. 78