Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

holdanként 252 pengőben állapította meg. A területnek Túrkeve 1923. május 1-én került a birtokába. Ettől az időponttól kezdve minden közterhet Túrkeve városa volt köteles fizetni. 82 Az O.F.B. 2.718/1928. számú végzésével vitéz Lipcsey Márton ny. huszár ezredes részére juttatott 50 kat. hold legelőt a gabonási határban a községnek juttatott legelőből. A legnagyobb baj az volt, hogy a község lakossága ezt a legelőt használta, és ez idő szerint is haszonbér útján értékesítette. A legelőt kellően csak egy tagban lehet haszno­sítani. Miután ebből 50 kat. holdat levágott az O.F.B., így az értékcsökkenést szenvedett. Ezért az 50 kat. hold átengedésébe a képviselő-testület nem egyezett bele. Dévaványa község képviselő-testülete az elöljáróság előterjesztését elfogadva egy­hangúlag így határozott: a vitéz Lipcsey Márton ezredes által igényelt 50 kat. hold lege­lőterületet át nem engedheti, mert az eldarabolás után maradó rész viszonylagos érték­csökkenésnek lenne kitéve. Ellenben elvben kimondja, hogy ha az egész 216 kat. hold legelőt bármely alapszabályképes helybeli legeltető társulat átvenni kívánná - melynek keretén belül folyamodó is elhelyezkedhetik - azt az első igénybevétel költségének meg­térítése ellenében át fogja adni, illetve arról annak javára hajlandó lemondani. 83 Meglehetősen gyorsan intézkedtek - feltehetőleg az ezredes segítségével, aki legjob­ban érdekelt volt az ügyben - a legeltető társulat megalakításának ügyében. A község képviselő-testülete már pár hét múlva tárgyalhatta is Tímár Benőnek és társainak a bead­ványát, akik a község részére az Ungár-birtokból megítélt legelő hasznosítására szer­veztek legeltetési társaságot. A megalakuló társaság tagjai valamennyien megbízható kisgazdák, de legelőjük nincs. Ezért az Ungár-féle legelő átadása közérdek, hiszen amit a község nem tudott hasznosítani, feltehetőleg a legeltető társaság ezt meg tudja tenni és a legelőt jól ki tudják használni állataik tartása során. Ezzel a községnek, mint erkölcsi testületnek az érdekei meg lennének védve, mert Tímár Benőéktől az eljárási költségek, a vétel részlet - amelyeket a község már befize­tett - a község részére visszatérülnének. A község a terület átengedésével anyagiakat nem nyer, de szem előtt tartva a közérdeket, ha a legeltető társaság kezébe adja át a lege­lőterületet, közvetve a lakosság érdekeit mozdítja elő azzal, hogy lehetőséget teremt az állattenyésztés fejlődésére. Ezért javasolta a főjegyző, hogy a legelőből 50 kat. holdat vitéz Lipcsey Márton ezre­desnek, a fennmaradó 164 kat. holdat pedig Tímár Benő és társai részére engedje át a község a következő feltételekkel: 1./ a terület csak osztatlan legelőként használható; 2./ csak rendes, jóváhagyott, a jogszabályoknak mindenben megfelelő alapszabállyal működhetnek; 3./ a legelő fel nem törhető, fel nem osztható és kizárólag legelőként használható. 84 A község képviselő-testülete még 1925-ben megfellebbezte azt az O.F.B. ítéletet, 85 amelyben a gróf Zamoyski Tamásnétól megváltott és a község számára juttatott 56 kat. 82 O. L. - Z-140 szekció - 255. csomó - M-1810. - 64.451/1927. O.F.B. számú ítélet, kelte: 1928. február 15 83 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 26/1928. kgy. szám. 1928. március 30. 84 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930.-9. kötet.-40/1928. kgy. szám. 1928. május 11. 85 O. L. - Z-140. - 148. csomó - 1029. - 4.188/1925. O.F.B. számú ítélet. 79

Next

/
Thumbnails
Contents