Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
holdanként 252 pengőben állapította meg. A területnek Túrkeve 1923. május 1-én került a birtokába. Ettől az időponttól kezdve minden közterhet Túrkeve városa volt köteles fizetni. 82 Az O.F.B. 2.718/1928. számú végzésével vitéz Lipcsey Márton ny. huszár ezredes részére juttatott 50 kat. hold legelőt a gabonási határban a községnek juttatott legelőből. A legnagyobb baj az volt, hogy a község lakossága ezt a legelőt használta, és ez idő szerint is haszonbér útján értékesítette. A legelőt kellően csak egy tagban lehet hasznosítani. Miután ebből 50 kat. holdat levágott az O.F.B., így az értékcsökkenést szenvedett. Ezért az 50 kat. hold átengedésébe a képviselő-testület nem egyezett bele. Dévaványa község képviselő-testülete az elöljáróság előterjesztését elfogadva egyhangúlag így határozott: a vitéz Lipcsey Márton ezredes által igényelt 50 kat. hold legelőterületet át nem engedheti, mert az eldarabolás után maradó rész viszonylagos értékcsökkenésnek lenne kitéve. Ellenben elvben kimondja, hogy ha az egész 216 kat. hold legelőt bármely alapszabályképes helybeli legeltető társulat átvenni kívánná - melynek keretén belül folyamodó is elhelyezkedhetik - azt az első igénybevétel költségének megtérítése ellenében át fogja adni, illetve arról annak javára hajlandó lemondani. 83 Meglehetősen gyorsan intézkedtek - feltehetőleg az ezredes segítségével, aki legjobban érdekelt volt az ügyben - a legeltető társulat megalakításának ügyében. A község képviselő-testülete már pár hét múlva tárgyalhatta is Tímár Benőnek és társainak a beadványát, akik a község részére az Ungár-birtokból megítélt legelő hasznosítására szerveztek legeltetési társaságot. A megalakuló társaság tagjai valamennyien megbízható kisgazdák, de legelőjük nincs. Ezért az Ungár-féle legelő átadása közérdek, hiszen amit a község nem tudott hasznosítani, feltehetőleg a legeltető társaság ezt meg tudja tenni és a legelőt jól ki tudják használni állataik tartása során. Ezzel a községnek, mint erkölcsi testületnek az érdekei meg lennének védve, mert Tímár Benőéktől az eljárási költségek, a vétel részlet - amelyeket a község már befizetett - a község részére visszatérülnének. A község a terület átengedésével anyagiakat nem nyer, de szem előtt tartva a közérdeket, ha a legeltető társaság kezébe adja át a legelőterületet, közvetve a lakosság érdekeit mozdítja elő azzal, hogy lehetőséget teremt az állattenyésztés fejlődésére. Ezért javasolta a főjegyző, hogy a legelőből 50 kat. holdat vitéz Lipcsey Márton ezredesnek, a fennmaradó 164 kat. holdat pedig Tímár Benő és társai részére engedje át a község a következő feltételekkel: 1./ a terület csak osztatlan legelőként használható; 2./ csak rendes, jóváhagyott, a jogszabályoknak mindenben megfelelő alapszabállyal működhetnek; 3./ a legelő fel nem törhető, fel nem osztható és kizárólag legelőként használható. 84 A község képviselő-testülete még 1925-ben megfellebbezte azt az O.F.B. ítéletet, 85 amelyben a gróf Zamoyski Tamásnétól megváltott és a község számára juttatott 56 kat. 82 O. L. - Z-140 szekció - 255. csomó - M-1810. - 64.451/1927. O.F.B. számú ítélet, kelte: 1928. február 15 83 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 26/1928. kgy. szám. 1928. március 30. 84 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930.-9. kötet.-40/1928. kgy. szám. 1928. május 11. 85 O. L. - Z-140. - 148. csomó - 1029. - 4.188/1925. O.F.B. számú ítélet. 79