Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Mondja ki a közgyűlés, hogy a legelőszükséglet részbeni kielégítése céljából közérdekből támogatják Ungár Jónást és társait, akik az úgynevezett Gabonás-pusztát Dévaványa részére kívánják megszerezni. Javasolta továbbá, hogy egyrészt a község is kérje ennek megítélését az O.F.B.-től, másrészt már most kezdje meg a tárgyalásokat a különböző altruista pénzintézetekkel

35 abból a célból, hogy a legelő megvételéhez szükséges összeg a rendelkezésére álljon.

36 Közben a közel 200 éve tartó jogfolytonosság miatt az O.F.B. végzése

37 földhöz és közlegelőhöz való juttatás előzetes megtárgyalására közgyűlés összehívását rendelte el. Ezt 1922. március 21-én meg is tartották és a Magyar Katolikus Vallásalap ecsegpusztai és bokrosi legelőjéből közlegelőhöz juttatta Túrkevét.

38 A közalapítványi főfelügyelet azt ajánlotta, hogy a túrkeveiek örök bérletre (30 év) vegyék át a legelőt. Ezt a város képviselő-testülete nem fogadta el és a vétel mellett döntött.

39 Ezért az O.F.B. az ecsegpusztai legelő megváltási tárgyalását 1922. július 17-re tűzte ki.

40 A főjegyző előterjesztette, hogy a község területének déli és délkeleti részén lakók sürgős és méltánylást igénylő kérése, hogy legelő nélkül lévő teheneik részére legelőt biztosítsanak. A földreform törvény végrehajtás alatt van, amely reményt nyújt arra, hogy a legelő-kérdés a község egész területén megoldást nyerjen. A kéthalmi legelőre a község bejelentette igényét, mert azon közlegelőt szeretne alakítani. A megváltási eljárás során azonban az O.F.B. ítélete fog pontot tenni az ügy végére azáltal, hogy teljesíti-e avagy sem a község indokolt kérését. Ennek időpontját azonban senki sem tudja. Addig is azonban keresni kell az ideiglenes megoldást a legszükségesebb igény kielégítésére. Az elöljáróság érintkezésbe lépett a kéthalmi gazdasággal és azt az ígéretet kapta, hogy a gazdaság a legsürgősebb igények kielégítésétől nem zárkózik el, csupán azt kéri, hogy az átengedett terület helyett ugyanannyit biztosítsanak az érdekeltek bárhol a község határában. Az elmúlt két évben ez könnyen ment, mert az elfoglalt területért bérelni könnyen lehetett. Ma ez nehezebb, mert óriási bért követelnek, és kérdés, hogy az igénylők ezt megfizetik-e. A kéthalmi gazdaság kérelme viszont jogos, mert más legelője nincs és a jószágait elhelyezni nem tudja. Elmondta a főjegyző, hogy ennek az ügynek több oldalról utána járt, de a kéthalmi gazdaság is állandóan keresi a jószágainak alkalmas legelőt. Bemutatta azoknak a névsorát, akik erre a legelőre jelenleg igényt tartanak, és arra kérte a képviselő-testület tagjait, hogy bírálják el a névsorban szereplők igényjogosultságát. A felülvizsgálat után megállapították, hogy mintegy 150 tehénjárásra van szüksége az ott élő lakosságnak. A névjegyzékből elhagyták azokat, akiknek már máshol van tehénjárásuk, és akiknek anyagi helyzete nem kívánja a szükség-legelőkhöz juttatást, mert azt más úton maguk is biztosítani tudják.

41 35 A pénzintézeteknek az a fajtája, amely közhasznú tevékenység folytatását tűzi ki feladatául. 36 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1921. év. - 1921. szeptember 10. - 82/1921. kgy. szám. 37 a./ Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1922. év. - 1922. március 6. - 53/1922. kgy. szám. b/ Sz. M. L. -Túrkeve város képviselőtestületi irataiban a 1348/1922. OFB. számú végzés. 38 TOLNAY 1991.-64-112. p. 39 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1922. év. - 1922. március 27. - 96/1922. kgy. szám. 40 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1922. év. -1922. július 13. - 84/1922. kgy. szám. 41 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. 8. kötet. 1922. április 10. - 15/1922. kgy. szám. 68