Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Dr. Rácz János községi képviselő' bejelentette, hogy az O.F.B. hamarosan kimondja az ecseg-pusztai legelő Túrkeve számára történő eladását.

42 A 380/1923. O.F.B. számú ítélet hamarosan meg is érkezett. Az ítélet a Túrkeve által eddig is használt Ecsegpusztán lévő 4.037 kat. hold 1.385 n. öl nagyságú legelőt a városnak ítélte. A város által kért nagyobb terület átadását viszont elutasította. A vételárra vonatkozó egyezség megkötését a felekre - a Magyar Katolikus Vallásalapra és Túrkeve városára - bízta azzal a megkötéssel, hogy azt kötelesek bemutatni az O.F.B.-nek. Amennyiben az árban esetleg nem tudnának megegyezni, akkor annak megállapítását az 1920. évi XXXVI. törvény 42. §-ban foglaltak értelmében tíz évre elhalasztja, addig pedig a városnak járadékot kell fizetnie.

43 A vármegyei tiszti főügyész ez ellen kifogást jelentett be. A főügyész azt javasolta, hogy a legelő árának megállapítását halasszák el. Továbbra is haszonbérletként használják a korábbi haszonbérleti szerződés feltételei mellett: 800 q búza és a 4.037 kat. hold 1.385 n. öl összes közterhének viselése. Túrkeve város ezt a javaslatot elfogadta, de tiltakozott az ellen, hogy a 800 q búzát haszonbérnek minősítsék, ragaszkodott az „évjáradék" minősítéshez. Ehhez viszont a Vallásalap nem járult hozzá.

44 A legelőt Túrkeve város 1923. május 1-i határnappal vette birtokba.

45 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium - amelynek kötelékében működött a „Katolikus vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő bizottság" - Ecseg-puszta vonatkozásában nem hagyta jóvá, hogy a legelő bérleti összegét az 1923-1924. gazdasági évre pénzben fizessék a túrkeveiek, hanem a szerződésben kikötött terményhez ragaszkodott.

46 Tekintettel arra, hogy az O.F.B. magánosoknak, egyéneknek nem adott legelőt, csak községeknek, közösségeknek - mint erkölcsi testületeknek - volt joga legelőt igényelni a közbirtokosság és a legeltető társaságok részére.

47 Ezért az 1913. évi X. törvény és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 7000/1914. FM. számú rendelet értelmében legeltetési szabályrendeletet volt köteles készíteni a város képviselő-testülete.

48 Ezzel kapcsolatban hívták össze megbeszélésre Túrkeve állattartó gazdáit 1923. november 15-én. Ezen az értekezleten a következő határozatokat hozták: 1./Vegyék meg örök tulajdoni joggal a most kapott legelőket. 2./Javasolták, hogy az értekezleten felolvasott és módosított legeltetési szabályrendelet tervezetet a város képviselő-testülete fogadja el. 3./Megállapították a legelőhasználat díjait a következő megszorításokkal: a./Mindenki csak a saját tulajdonát képező állatot verheti ki. 42 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. január 8. - 2/1923. kgy. szám. 43 a./ Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. március 5. - 100/1923. kgy. szám. b./ Sz. M. L. -Túrkeve város képviselő-testületének irataiban a 380/1923. számú O.F.B. ítélet. 44 Az 1920. évi XXXVI. törvény 42. § 3./ bekezdése szerint a Vallásalapnak volt igaza. 45 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. június 11. - 168/1923. kgy. szám. 46 a./ Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. augusztus 7. - 220/1923. kgy. szám. b./ Sz. M. L. -Túrkeve város képviselő-testületi irataiban a 95736/23. IX. VKM számú leirat. 47 TOLNAY 1995.-141. p. 48 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1923. év. - 1923. november 8. - 311/1923. kgy. szám. 69