Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

is felemeli. A legelő megvásárlása során ezt a tényt feltétlenül szem előtt kellett tartani. Azzal is tisztába kellett jönni, hogy az állam ezt a szándékát most is fenntartja-e. Ezt feltétlenül szükséges volt megtudakolni a minisztériumtól. A föld vételáránál tekintetbe kell venni azt, hogy a birtok területe 1.966 magyar hold (1.475 kat. hold), és ha abból eladnák az 1.100 magyar hold (825 kat. hold) legelőt, ez esetben a visszamaradó 860 magyar hold (650 kat. hold) földet az Alapítvány 1.200 négyszögöles holdanként 30 koronájával feltétlenül értékesíteni tudná. Erre nézve már biztosítást is nyert az Alapítvány, hiszen ezért kapna mintegy 26.000 korona évi haszonbért. Amennyiben az Alapítványtól az 1.100 hold legelő 420 koronájával kerülne megvételre, a vételár kitenne 462.000 koronát, amely 4%-os kamat mellett 18.480 koronát jövedelmezne. Az Alapítvány így a jelenlegi 26.840 korona bérösszeggel szemben 44.480 korona évi haszonhoz jutna. Ez évi 17.640 korona gyarapodást jelentene. (Ez azonban mintegy 2.500 korona adóval még csökkenne.) A vevők oldaláról is megvizsgálták a gazdasági lehetőségeket. Annak feltételezésével, hogy a Földművelésügyi Minisztérium 25% állami hozzájárulásban részesítené a községet, akkor egy magyar hold legelő 315 koronába kerülne. Ha most egy tehénjárásra 2.000 négyszögölet számítanak, ez esetben egy járás belekerülne 525 koronába, amelynek 6%-os kamata 31,50 koronát tenne ki, az adója pedig 1,50 koronát. így egy járás még további 33 koronába kerülne. Ehhez jönnének még a fenntartási, beruházási költségek. Megállapították, hogy ez elég drága legelő lenne. Ha azonban a kölcsönt 50 esztendős futamidőre vennék fel, 50 év után így a terület a község tulajdonában maradna, azaz a 33 koronában nemcsak az évi kamat, hanem a tőketörlesztés is benne lenne. A képviselő-testületi gyűlésen erősen eltértek a vélemények a vételt illetően. Az elöljáróság úgy vélekedett, hogy 460 koronát megér egy 1200 négyszögöles legelő. Többen azonban ezt soknak tartották, és úgy vélték, hogy 400 korona vételár éppen elég lenne. Az ügyvivő a 400 koronás vételárat meghallva a tárgyalást be akarta fejezni. Dr. Bakó Péter a 400 koronás vételár mellett szólalt fel. Jakabfy Sándor a terület bérlőjeként vázolta az Alapítvány jó tárgyalási pozíciójának a hátterét is. Id. Vad Ferenc kétségbe vonta, hogy lehet-e ezen a legelőn eredményesen jószágot tartani. Végül a főjegyző azt javasolta, hogy miután ő az elöljáróság nevében nem tett indítványt, a kérdést le is lehet venni a napirendről és majd egy későbbi alkalommal, egy rendes képviselő-testületi gyűlésen lehet megtárgyalni a legelővétel ügyét. Ezt az indítványt el is fogadták.

27 Ezzel azonban nem zárult le az ügy. Mivel a legutóbbi gyűlésen nem született határozat, ezért H. Nagy Ferenc és kilenc társa indítványozta egy rendkívüli képviselőtestületi gyűlés összehívását, amelyen dönthetnek a legelővétel tárgyában. Egyben felolvasta a dosztályi legelő megvétele tárgyában előterjesztett indítványát. Az elöljáróság elfogadta az indítványt és létrehoztak egy bizottságot azzal, hogy az Alapítványnak ajánljanak fel 1200 négyszögöles holdanként 420 koronás vételárat. Amennyiben az Alapítvány ezt elfogadja, akkor forduljanak hozzá azzal a kéréssel, hogy a vételhez szükséges kölcsön előteremtéséig 6%-os kamat mellett hagyják meg ezt a területet Dévaványa község kezelésében azzal a kötelezettséggel, hogy az átvételtől számított három év alatt a község a vételárat tartozik kifizetni. 27 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 1909-1914. - 5. kötet. - 65/1913. kgy. szám - 1913. május 7. 65