Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Némi támpontot jelent az, hogy a 100 kat. holdon felüli birtokok és bérletek a gazdacímtárakból négy időpontban összegyűjthetők. 23 Ehhez járul még a hasonló formátumban elkészült és kitöltött kérdőív adata, amelyet levéltárban találtunk meg. 24 (A levéltári forrás fogyatékossága az, hogy nem közli a haszonbérbe adott földbirtokok adatait 1944-ben.) Az adatok összevetése a 17. számú táblázatban megtalálható, melyek alapján igyekszünk a valódi helyzetnek megfelelő képet festeni Dévaványa birtokviszonyairól. Ennek megfelelően viszont bizonyos rétegződés-vizsgálat is lefolytatható volt, amit az alábbiakban szintén közlünk. A 17. számú táblázatból leolvasható, hogy néhány családi földbirtok 45 év távlatában is megmaradt, még ha csökkent is a területe. Kiolvasható belőle az is, hogy a földbirtok aprózódásának folyamata tovább haladt a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásától függetlenül. Birtokosok eltűntek, újabbak jöttek a helyükre, ami természetes folyamat volt. Mindössze öt birtokos volt, aki mind az öt időpontban szerepelt a 100 kat. holdat meghaladó birtokosok között: 1./ A Baldácsy-féle Protestáns Alapítvány, Budapest, 2/ A T. Balogh-család, Gyoma, 3/ Debreczeni Imre, Túrkeve, 4./ A Római Katolikus Egyház, Dévaványa, 5./Magyar Katolikus Vallásalapítvány, Budapest. Jellemző, hogy ezek közül mindössze két magánbirtokos család van, a többi közalapítványként kezelhető. A magánbirtokosok sem dévaványai illetőségűek. Tekintettel arra, hogy zömében reformátusok által lakott községről van szó, érdekes, hogy a református egyház 1911-ben nem szerepel a 100 kat. holdon felüli birtokosok között (lásd a 17. számú táblázatot). Érdekes adat az is, hogy a névsorban szereplő 155 birtokos közül mindössze 28 szerepelt az Országos Földbirtokrendező Bíróság - a továbbiakban: O.F.B. ítéleteiben valamilyen formában. A földbirtokok százalékos kimutatására, de az abszolút számokban közölt kimutatásra vonatkoztatva is meg kell jegyezni, hogy bizonyos fenntartásokkal közöltük az 1911., 1925. és 1940. évi adatokat, mivel azok abszolút pontosságáról nem vagyunk meggyőződve, bár bizonyos orientációt jelentenek. Abszolút pontosnak csak a két mezőgazdasági statisztikai felmérés adatait fogadjuk el ebben a vonatkozásban. A fentiek figyelembevételével vázoljuk néhány gondolatunkat Dévaványa birtokviszonyait illetően. Az 1895. és az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatait összevetve érdekes jelenség, hogy a 100 kat. hold alatti földbirtokok száma abszolút számokban növekedett, míg 23 a.) Magyarország földbirtokosai, 1893. - 330-331. p. b.) A Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1895. - 206-209. p. c.) A magyar földbirtokok, 1903. - 129 p. d.) Magyarország gazdacímtára, 1911. - 338-340. p. e.) Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925. - 164-166. p. f.) Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1935. - 153-155. p. 24 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai 1943. - 6759/1940. ikt. számú irat, amelynek tárgya „Dévaványa nagyközség népesedési, birtokmegoszlási és szociális viszonyai". Kitöltött űrlap, amelynek kelte: 1940. május 3. 61
