Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

relatíve csökkenést mutat, hiszen a részesedés 97,9%-ról 97,78%-ra csökkent. Ugyancsak csökkenés tapasztalható a terület vonatkozásában is, amikor a 25.083 kat. holdról 21.209 kat. holdra csökkent a 100 kat. hold alatti földbirtokkal rendelkezó'k összes területe. Ez 46,1%-ról 38,9%-ra való csökkenést jelentett. A kategória átlagterületét tekintve még nagyobb a csökkenés 1895-ről 1935-re vonatkozóan, hiszen 14,2 kat. holdról 6,9 kat. holdra történt a csökkenés (ami 100%-ról 48,6%-ra való csökkenést jelentett!). Tulajdonképpen ebben a kategóriában jelentkezik a Nagyatádi-féle földreformnak a birtokok elaprózódását növelő hatása. Ez egyébként országos jelenség volt, de legerősebben az Alföldön jelentkezett. A következő két kategória - a 100-200 és a 200-500 kat. holdas - növekvő tendenciát mutat mind a birtokosok számában, mind a birtokok területében az összes birtokos számát és területét illetően. A 100-200 kat. holdas kategória száma 14-ről 37-re nőtt, míg a birtokok területe 1.921 kat. holdról 438 kat. holdra csökkent. Ennek megfelelően csökkent az átlagterület is: 137,2 kat. holdról 119,9 kat. holdra, ami 12,6%-os csökkenést jelentett. A 200-500 kat. holdas kategória 9 birtoktestről 22-re növekedett, míg ez 2.818 kat. holdról 6.818 kat. holdra való növekedést jelentett. Ennek megfelelően csökkent az átlagterület nagysága is, de már nem olyan mértékben - 313,1 kat. holdról 309,9 kat. holdra, ami valamivel több, mint egy százalékos csökkenést jelentett. Mind az Alföldre vonatkozó, mind az országos trendek ennek éppen az ellenkezőjét mutatták. Az eltérés oka Dévaványán egyértelműen az, hogy az úgynevezett „parasztbirtokok" száma szaporodott a nagyközségben, amihez hozzájárult az is, hogy a Nagyatádi-féle földreform során a nagygazdaságoktól átvett földek egy része - áttételen keresztül - a középbirtokosok kezébe került, ami csak növelte e kategória erősödését. Dévaványán 1895-ben hat 500-1.000 kat. hold közötti birtokos gazdálkodott 5.176 kat. holdnyi területen, 1935ben már csak négy birtokos gazdálkodott a 2.736 kat. holdnyi területen. Az átlagterület 1895-ben 862,7 kat. hold, míg 1935-ben 684 kat. hold. Ez 20%-ot meghaladó csökkenés, ami már jelentősnek mondható. Érdekes jelenség, hogy az 1.000 kat. hold feletti kategória - a tulajdonképpeni nagygazdaságok - birtokosainak száma és területe szinte semmit nem változott a 40 év alatt. A birtokosok száma egy fővel csökkent, a birtokok területe pedig csupán 79 kat. holddal. Az átlagterületük ennek megfelelően növekedett 2.428,8 kat. holdról 2.763,6 kat. holdra, ami 13,8%-os növekedésnek felet meg. Úgy tűnik, hogy ezek az adatok is azt a tényt támasztják alá, hogy a Nagyatádi-féle földreform alapjában véve a nagybirtokrendszert nem bolygatta meg Dévaványán sem. A FÖLDBIRTOKOK SZÁMA, TERÜLETE DÉVAVÁNYÁN 1935-BEN Az 1935. évi mezőgazdasági statisztika adatai alapján készült a 18. számú táblázat, amelynek pontosságában ebben az esetben bízhatunk. Az áttételekkel számított 21. számú táblázat adataival nem egyezik ugyan, de a tendenciája ugyanaz mindkettőnek, ezért a változás irányát kiolvashatjuk belőlük, ami hozzávetőlegesen megegyezik a fentebb már elmondottakkal. 62