Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
a szőlő filoxéra miatti kivágása során felszabadult területen következett be. (Vö. a 9. és 10. számú táblázatokat.) A fában rendkívül szegény Alföld jellegzetessége Dévaványán is jelentkezett. A mindössze 32 kat. holdnyi erdő azért 40 év alatt 8 kat. holddal növekedett és további növekedés lehetőségét rejtette magában az a tény, hogy 1944-re ez a mennyiség már majdnem az 59 kat. holdat érte el. Ennek az az oka, hogy az Alföld fásítási program keretében - magának roffi Borbély György főispánnak a személyes hatására - a dévaványaiak 587,5 kat. hold erdőt telepítettek. Ezeket azonban csak az 1950-es években lehetett már erdőnek nevezni, és mint erdőt regisztrálni. Ez igen nagy eredmény volt. Ehhez a művelési ághoz tartozik valamennyire az is, hogy 40 év alatt majd tízezer gyümölcsfával is szaporodott a község faállománya. 21 A nádas teljesen eltűnt a községből. 40 évvel ezelőtt még 175 kat. hold nádast regisztráltak. 1944-ben sem találtak nádast, vigyáztak arra, hogy a sok belvíz ellenére ne mocsarasodjon el a határ. A földadó alá nem eső terület, a terméketlen terület növekedése szintén általános tendencia az országban is, a megyében is. A gazdaságokhoz tartozó, földadó alá nem eső terület lényeges változáson esett át 50 esztendő alatt. Ez tulajdonképpen érthető is, hiszen a gazdálkodás belterjesebbé válásával az épületek, utak stb. által elfoglalt terület gyarapodott. Ennek bizonyítékai sok helyen felfedezhetők Dévaványa közigazgatási területén is (9., 10. és 15. számú táblázat). Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy megállapításaink szerint a nagyközség közigazgatási területéhez tartozó határban az összes gazdaság adatait tekintve 40-50 év alatt a művelési ágak közül a szántóföld és a kert terjeszkedett ki lényegesen, és növekedés elé nézett az erdő is. A szőlő, a legelő és a rét csökkenését is regisztrálnunk kellett, míg a nádas teljesen eltűnt a hátárból, pedig majd száz évvel ezelőtt a nádas adta azt a mellékjövedelmet, ami lehetővé tette a dévaványaiak számára az emberibb életkörülményeket. Mindezek magyarázata egyrészt a gazdálkodás intenzívebbé válása, valamint a közgazdasági viszonyoknak az 50 év alatt történt változása. 22 FÖLDTULAJDONVISZONYOK ÉS AZ AGRÁRTÁRSADALOM Sajnálatos, hogy az 1895. évi mezőgazdasági statisztika nem közöl olyan községsoros adatokat a birtokmegoszlásról, amelyet össze lehetne hasonlítani az 1935. évi mezőgazdasági statisztika hasonló adataival. Ezért arra kényszerültünk, hogy csak a XX. századi adatokra támaszkodva igyekezzünk valamilyen képet festeni a dévaványai birtokviszonyokról. Ez viszont azt jelenti, hogy zömében az első világháború utáni adatok alapján kell elemeznünk a birtokok helyzetét. 21 a/ A Magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája, 1895. - 1. kötet. - 295. p. b/ Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. - 100. kötet. - 259. p. 22 KISS 1944.-31-45. p. 60
