Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
ben az 1920-as évek elején 17.109 állat járt ki a legelőkre. Átlagosan számítva egy hektár legelő képes eltartani 1 szarvasmarhát, vagy 3-6 lovat, vagy 10-15 sertést, vagy 12-20 juhot. Ezt a normát figyelembe véve Dévaványán a legelőre járó állatoknak 2.149 hektár, azaz 3.675 kat. hold közepes hozamú területre volt szüksége. Tekintettel arra, hogy a dévaványai legelők minősége a közepes szintet nem érte el - 2,92 aranykorona volt a kat. holdankénti értéke - az állatok eltartáshoz szükséges terület ennél jóval nagyobb volt. Ezt a mennyiséget azonban a község és a közbirtokosság kezében lévő legelőmennyiség nem érte el. Ugyanis a 18.318 kat. holdas legelőterületből csak 3.071 kat. hold jutott a községnek a 3.675 kat. holdas szükséglettel szemben. így mintegy 600 kat. hold hiány mutatkozott, aminek következménye az állatállomány csökkenésében figyelemmel kísérhető. Ez az arány újabb 10 év elteltével csak tovább romlott, hiszen a közigazgatásilag Túrkevéhez csatolt 4.012 kat. holdnyi terület teljes egészében legelő volt. (1.652 hold körüli területet javítottak meg a sziklegelőből a kis- és középbirtokosok a Nagyatádi-féle földreform során kiosztott szikes területből, zömmel Ecsegpuszta területén.) így a község területén fekvő legelő 10.654 kat. holdra csökkent 1944-re (20,67%). A legelő után a legnagyobb területet a rét foglalja el a termőföldként használt területből még akkor is, amikor 40 év alatt 1.861 kat. holdra csökkent a területe (1895ben: 2.654 kat. hold, 4,88%, 1935-ben: 793 kat. hold, 1,45% -lásda 9. számú táblázatot). A következő 10 esztendő alatt 20 azonban 617 kat. holddal növekedett a rét területe, mert talán a birtokrendezés következményeként ennek a területnek a rétként való hasznosítása volt a leggazdaságosabb. Ez a növekedés ritkaságnak számított, hiszen erre nem nagyon lehet más helységekben példát találni, hogy a rét ilyen mértékben növekedett volna. Ugyancsak növekedésről számolhatunk be a kert esetében, amikor 283 kat. holdról 394 kat. holdra emelkedett 40 év alatt, de újabb tíz esztendő 24 kat. holdas csökkenést eredményezett (lásd a 9. és 10. számú táblázatokat). A kert területének a növekedését nem tartjuk meglepőnek. A közgazdasági elemzések megállapítása szerint a kert területi növekedése akkor következik be, ha sűrű a népesség, ha fejlettebbek a közlekedési és közgazdasági viszonyok. Ezek közül azonban egyik sem mondható el Dévaványáról. Viszont az elmondható, hogy a földbirtokosok száma - éppen a Nagyatádi-féle földreform végrehajtásának következtében - 1.800 főről 3.158 főre emelkedett. Ez mintegy 75%-os növekedést jelentett. A törpegazdaságok demográfiai adataiból arra lehet következtetni, hogy valószínűleg ezek területén növekedett meg a kertgazdaságok száma, hiszen a gazdák sok kézi munkaerővel rendelkeztek, ami kedvezett ezen művelési ág kialakításának, és jobb megélhetést nyújtott a törpebirtokosok valamint családjuk számára. Ez a helyzet azonban az 1930-as évek végére, az 1940-es évek elejére megváltozott, amikor a sok katonai behívás miatt képtelenek voltak azt a mennyiségű kézi munkaerőt biztosítani, amire ennél a művelési ágnál szükség lett volna. Ez magyarázhatja az abszolút számokban látható - 24 kat. holdas - visszaesést, ami viszonyszámokban már nem mutatható ki (0,72% - 0,72% mindkét esetben). A szőlő területe 40 év alatt 200 kat. holddal lett kevesebb, de az újabb tíz esztendő 13 kat. holdas növekedést eredményezett. Bizonyítható, hogy a kert növekedése jórészt 20 Az 1944-es adatok forrása: DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - XII. évf. 14. szám - 1944. április 6. 59
