Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

4 Áttétel VI. Az általános kielégítési 18,000 hóidon felül a lakosság által kéretvén még ráadásul 100 holdak azon célra nézve, hogy azon föld mennyi seggel községi ügyvéd Eördögh Frigyes úr öt évi hűséges és sikeres szolgálatai fejében néki ünnepélyesen tettigéret szerint — véglegesen kielógitethes sék, a nélkül, hogy a lakosság kielégítésére szolgáló földmennyiség az által legkissebb csorbát is szenvedne, az ekkép kért száz osztályozatían holdak bejelentett czélhoz képest szinte megadatnak, az az Vu. Az uraságok Andrássy János ügyvéd úrnak 200 osztályozott hold földet oly kikötés mellett adván el, hogy azt tagosításkor mindjárt a hely Bég alatt kezdve a szederkerttől a szélmalomig terjedő földben fogják rendes formában kihasittatni, — ugyanazért miután ezen földterület jelen egyeseég szerint a lakosságnak esik, köteles a lakosság azon 200 hold földet 1,200 Q ölével számított holdakban a kijelelt helyen rendes tormában Andrássy János úr részére kiadni, — ez azonban a lakosság részére be nem számíttathatván, ennek kipótlása tekintetéből a 18,000 holdon télül ismét kap a lakosság kétszáz hóidat 1,200 D ölével számítva, az az DB VEI. A fentebb elősorolt 18,607 •"/„„ hold föld terület 1,200 D ölével számított osztályozatían holdakban következő határvonalak között fog kihasittatni s illetőleg kiadatni, úgymint a választóvonal megkezdetik a Szeghalomhoz tartozó szigeti érben lévő határszélen в innen egyenes vonalban vezettetik a hátas földön lévő református temető külső sarkáig, — innen a catholicus temető külső sarkáig, innen a poczoskert külső sarkáig, és ennek vonalán egész az idősb Halasy József в illetőleg Varga földéig elkészített töltés végéig, itt megtörve a Varga épületeinek a város felé eső oldalán vezetődik a gyomai országútig, itt ismét megtörvén a gyomai országút jobb oldali vonalán kifelé halad egész az uraságok által eladott 600 hold földnek külső sarka irányáig, itt ismét megtörvén megy az 500 holdban lévő Debreceni András tanya földének sarkáig, itt ismét megtörvén visszafordul s halad az 500 hold innenső vonalán egész az 500 hold innenső sarkáig, itt ismét megtörvén halad a gyomai határig, melyet elérvén mindenütt halad a gyomai határvonalon ennek végeztével a balai határt is érintve halad a gabonáéi és kérszigeti határvonalokon. — A másik oldalon pedig a kiindulási választó vonalnál kezdve mindenütt halad a nádas rétben a szeghalmi határvonalon, és valamint itt, úgy a kérszigeti határvonalon is mind addig folytattatik, mig a kihasítani kívánt földmennyiség ki nem telik, ennek kiteltével pedig a kérszigeti határtól a réhelyen, kétérközöu, fudéron és nádas réten keresztül a szeghalmi határig egy a poczoskerttel párhuzamosan (paralella) vonandó választó vonal által bezáratik. — Mngától értetődvén, hogy a 45,391 '"/,„, holdból álló dévaványai határból a 18,607 -~- hold kiadása után feumaradandó földmennyiség az Uraságok kizárólagos tulajdonagyanánt marad. IX. Fentebbi válnsztó vonal szerint némely urasági majorok a lakosság birtokába, több rendű lakossági tanya épületek pedig az uraságok birtokába esvén, ennek folytán ezennel kiköttetik, bogy azon esetben, ha azok az uj birtokos által szabad egyezkedés utján meg nem váltatnának, szabadon elhordhatók. — A meg nem váltás esetében pedig kötelesek mind azon lakosok vagy uraságok, kiknek ujabb földbirtokuk 1860-ik évi augustus haváig kimutattatni és átadatni fog, a tunyát és mind«: ugyéb épületeiket,' fákat vagy bármiféle beruházásokat is ezen időtől számítandó két hónap alatt, — a kiknek ujabb földbirtoka pedig később fogna kihasittatni, legfeljebb 1861-ik évi szentgyörgy napig oly szoros kikötés mellett elhordatni, mint hogy azon esetben, ha azok a kikötött határidő alatt el nem hordatnának, a föld ujabb tulajdonossá által jminden kártérítés vagy felelet terhe nélkül szabadon lerontathatnak, elpusztíttathatnak, vagy felhasználtathatnak, a nélkül, hogy azok iránt később bár csak kérdés is támasztathatnék. Továbbá megjegyeztetik, mikép azok, kik épületeik használatában az újabb tulajdonost illető földön fentebbi időre meghagyatnak, a földet egyáltalában nem használhatják, és marháikat az ólból csak itatás végett levén szabad kibocsátani, minden általuk vagy jószágaik által szándékosan avagy gondatlanságból okozandó károkért a föld ujabb tulajdonosáénak kártérítéssel telyes mértékben tartoznak, — sőtt az ujabb tulajdonos földének őszi, téli vagy tavaszi legeltetésétől is oly szorosan eltiltatnak, hogy azok, kik az ujabb tulajdonost illető földeken legeltetni merészelnének, nem csak az elvett haszonnak vagy okozandó kárnak megtérítésére köteleztetnek, hanem ezen kívül mint más tulajdonának szándékos rongálói és törvényellenes elsajátító! még meg is- fenyítendők. X. Az uraságok a lakosok részére kiadandó földet saját költségükön kioaztatni, a lakosok pedig a szükséges szekeres és gyalog napszámokat kiszolgáltatni törvény szerint köteleztetvén, — ennek folytán az uraságok az öszves lakossági föld mennyiségnek 1860-ik évi szent Mihály napig Baját költségükön leendő kiosztására, a lakosok pedig a kiosztás gyorsabbitása és