Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Б biztosabb eikeresitbetése tekintetéből az egész munka idejére felfogadandó szekereseknek és gyalog napszámosoknak kiállítására ezennel magukat még az urasági földek kiosztása tekintetében is lekötelezik. — XI. Több uraságok birtokrészén lévén oly száraz malmok, melyeknek tulajdonosai eddig az uradalmi malomjog használatáért bizonyos taxát fizetni köteleztettek, ezekre nézve tehát azon intézkedés tétetik, hogy ezek malmaikat a további taxa vagy haszonbér fizetésétől törvény értelmében minden hat forint taxa után száz forint váltsági tökeösszeg lefizetése mellett megválthatják, — azon esetre pedig, ha meg nem váltanák, az illető uraságok részére a taxa követelésnek joga továbbra is fentartatik. — XII. À dévaványai lakosok szerződéseik értelmében 1860-ik év végéig számítva II. szerint az uraságok részére készpénz és nád fejében 62,519 pft. 19'/« krral tartozván, ezen tartozásaiknak megfizetésére magukat olyképpen kötelezik, hogy annak törlesztésére ezen egyesség aláírásakor a jelenlegi közlegelőt az uraságok kizárólagos használatára mind által adandják (kivévén az uraságok ós lakosok részére már eddig felfogott legelőbeli részeket, melyek továbbá ie az eddigi módon fognak használtatni), sőt által adják az úgynevezett Pipás volt nádasrétet is, melyek az urasági meghatalmazott által, a községi elöljáróság ellenőrzése mellett, nyilvános árverés útján 1860-ik évi szent Mihály napig leendő egy évi használat^ haszonbérbe fognak kiadatni, és az ebből befolyandó pénzösszeg a fentebbi lakossági tartozások lerovására minden egyes lakos legutolsó egy évi tartozásának arányában fog fordíttatni, — ha pedig a befolyandó pénzösszeg az összes lakosság egy évi tartozását felülhaladná, az esetben az egy évi tartozás kielégítése után fenmaradandó pénzösszeg minden egyes adós tartozásának arányában fog a fenmaradt lakossági tartozások kielégítésére fordíttatni. A mindezek lerovása után fizetetten maradandó tartozását pedig minden egyes lakos folyó 1859-ik évi szent Mihály naptól 1864-ik évi szent Mihály napig számítandó öt évek alatt 1859-ik évi szent Mihály naptól kijáró ötös kamataival együtt tíz egyforma részletben félévenként és pedig 1860-ik évi szent György napján kezdve, minden évben szent György és szent Mihály napján leend köteles külömbeni végrehajtás terhe mellett lefizetni. Hogy pedig az uraságok fizetetten maradandó követeléseikre nézve teljes biztosságba helyheztessenek, ezennel kiköttetik, miszerint a tartozásban maradandó lakosoknak jobbik szakaszbeli földe az illető adós tartozásának kielégítéséig az illető uraság tulajdona gyanánt fog visszatartatni, — mely is az illető adósnak tulajdonává csak a tartozás teljes kielégítése után válhatván, ennek megtörténtéig az adósnak csak ideiglenes használatában fog maradni. —Azon esetre pedig, ha a tartozásnak fentebb kikötött bár melyik részlete is, a meghatározott időkben pontosan ki nem elégíttetnék, az illető adósnak az uraság részére visszatartott földe a tekintetes ce. kir. szolgabírói hivatal által nyilvános árverésen eladatni, és a vételár a költségek levonása után a tartozás kielégítésére fog fordíttatni. ХШ. Végül azon nem reménylett esetre, ha a földeknek egyénenkénti kiosztása I860, évi szent Mihály napig valami előre nem látható akadály miatt eszközölhető nem lenne, — azon megállapodás történt, hogy az uraságok a Szeghalom szigeti Körös-Ladányi és Gyomai határ felé eső azon földeket, melyek jelen örök-egyesség VIII-ik pontja szerint az uraságok tulajdonává válándnak, a lakossági kölcsönföldeknek egyedüli kivételével, 1860-ik évi szent Mihály napján túl is ezen örök-egyesség végrehajtásáig kizárólagos használatukban azon feltétel alatt tartandják meg, hogy a remanentiális és haszonbéres vagy ceneuális földek birtokosaitol fizetést vagy nádat a jelen egyesség XII-ik pontjában felszámítottakon kivűl nem követelnek. — A többi valamennyi földekre pedig az eddig gyakorlatban volt használat jelen örök-egyesség végrehajtásáig továbbra is fentartatik. Egyébbíránt az uraságok részéről a lakosok kívánságához képest ezennel nyilvánittatik, miszerint a zsellérek legelőbeli illetménye mindenek előtt, sőt ha lehetséges leend, még 1860-ik év tavaszán ki fog osztatni az uraságok által, vagy ha ezt akkorra mérnökileg véglegesen kiosztatni nem lehetne, annak ideiglenes kiosztására a községi elöljáróság felhatalmaztalak. Megjegyeztetik azonban, hogy miután épen azon legelőbeli részek is, melyekből a zsellérek legelőbeli illetménye kiosztandó lenne, 1860-ik évi szent Mihály napig való használatra az uraságok részére a lakossági tartozások törlesztése végett lennének átadva^ugyanazért ezennel kiköttetik, hogy a zsellérek minden részükre kiosztandó egy hold l,200Qöles földért'1860. évi szent Mihály napig az adón kívül két uj forintot köteleztetnek az uraságok részére haszonbérfejében előlegesen egyszerre lefizetni. A jelen örök-egyességnek tizenhárom pontjaiban foglaltakat, valamint az uraságok, úgy a lakosok képviselői, sőt magok a lakosok is jól megértvén és higgattan megfontolván, mindenekben saját akaratukkal s kívánságukkal megegyezőnek lenni nyilvánítván, minden további fentartás ós kikötés nélkül elfogadják és azoknak teljesítésére magukat ezennel ünnepélyesen lekötelezik. Minek folytán valamint az uraságok minden a lakosok elleni követeléseikről, mik az úrbéri kapcsolatból származnak, úgy viszont a dóvaványai minden rendű lakosok is, minden az uraságok elleni hasonló igényeikről, mik ezen örök-egyesség pontjai szerint ki nem köttettek, vagy fel nem tartattak, ezennel ünnepélyesen örökre és végkép lemondanak. a