Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Lajos kamarai előadó jelenlétében, aki a Földművelésügyi Minisztérium által összeállított alapszabály tervezetet ismertette, amit a kisbirtokosok el is fogadtak. A megalakított szövetkezet elnöke Antalffy Jenő, jegyzője Tömöry István, pénztárnoka Kremán Lajos lett. A tisztikar a megalakulás után 30 pengőben állapította meg a holdankénti hozzájárulás mértékét.

970 A TEJSZÖVETKEZET

971 1935. szeptember 14-én képviselő-testületi ülés volt a községházán, ahol egy „Alfa Szeparátor" elnevezésű budapesti cég bejelentését is megtárgyalták, amely szerint szándékában áll az Árpád utcában egy „tejszövetkezetet" létesíteni.

972 Ez indította a dévaványai gazdaságért felelősséget érző embereket arra, hogy alaposabban megismerjék a tejszövetkezetek működésének feltételeit, lehetőségeit. Ezt kívánta elősegíteni dr. Papp Jenő orvos, a Dévaványai Hírlap felelős szerkesztője is, amikor lapjában szerkesztőségi cikket tett közzé, amelyben összegezte a Dévaványán és Ecsegpusztán eddig elvégzett munkákat. Ez a tevékenység azonban már zömében a juhtenyésztőket érintette. Dévaványa még hosszú évtizedekkel az óriási kiterjedésű legelők feltörése után is a Tiszántúl legjelentősebb juhtenyésztő vidékei közé tartozott. Hozzávetőleges számítás szerint mintegy 11.000 darabra tehető Dévaványa juhállománya. Az viszont nehezen megmagyarázható tény volt, hogy a juhtermékek értékesítése nem volt megszervezve. Ezen a hiányon kívánt segíteni a juhtenyésztő gazdák 1936. december 16-án megtartott értekezlete, amelyen az elöljáróság tagjain kívül Lipich István ny. főispán, az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ elnöke, Jurenák Sándor földbirtokos, a juhtermékek értékesítésének egyik országosan ismert szaktekintélye és vitéz Nagy János, az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ igazgatója is megjelent, hogy a gazdákkal megbeszéljék a szükséges tennivalókat. Az értekezlet résztvevői megegyeztek abban, hogy a juhtermékek értékesítése körül ma olyan rendszertelenség és tájékozatlanság uralkodik, amely feltétlenül károsan befolyásolja ennek az életképes állattenyésztési ágnak a jövedelmezőségét. Az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ kiküldöttei azt ajánlották, hogy a juhtenyésztő gazdák már a tavasz folyamán kezdjék meg a juhtermékek együttes értékesítését. A dolog megkönnyítése érdekében az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ részéről megígérték, hogy mind Dévaványán, mind Pusztaecsegen felvételi telepet állítanak fel, ahol a gazdák akár tej, akár pedig gomolya

973 alakjában mindenkor a legmagasabb napi áron értékesíthetik a juhfejés hozamát. Hangsúlyozták az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ kiküldöttei, hogy a felvételi telepek felállításával semmiféle 970 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - XII. évf. 13. szám - 1944. március 25. 971 TEJTERMELŐK ÉS TEJSZÖVETKEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE (TETEOSZ): A 6860/1935. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára 1935. - 681. p.) alapján szervezett Tejtermelők Országos Szövetsége a 7240/1942. M. E. számú rendelet (R.T. 1942. 2864. p.) alapján 1942. december 12-től a fenti néven folytatta tevékenységét. A felügyeletét a földművelésügyi miniszter látta el. Ügykörébe tartozott a tejtermelők és tejszövetkezetek termelési és értékesítési érdekeinek védelme. 972 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 38. szám. - 1935. szeptember 22. 973 Gomolya — Tejtermék, amelyet úgy készítenek, hogy az oltóanyaggal édesen megaltatott (juh)tejet vászonba kötve, gömb alakúra formálják és így hagyják felakasztva, míg a savó kicsorog belőle és jól kiszikkad. 343