Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Tavasszal készítettek mérleget az őszi és a tavaszi fásítás eredményéró'l. Az Alföldfásítási akcióból Dévaványa a mostani szezonban is az élen járt. Az ó'sz folyamán közel 20 kat. hold területre százezer facsemetét ültetett ki a község. Befásítottak a Vágáson 4 kat. holdat, a Pocoson 5 és fél kat. holdat, a Fűzfáson 10 kat. holdat. A facsemete szükséglet 90%-át az állami faiskolából kapták, 10%-ban pedig a községi faiskola fedezte a szükségleteket. Hasonló történt 1934-ben is, amikor összesen kilencvenezer facsemetét ültettek el. Ezzel Dévaványa a vármegye egyik legjobban fásított községei sorába lépett. 940 Feltehetőleg a fásítási kedv fokozását remélte serkenteni a helyi újság, amikor közölte, hogy Kállay Miklós földművelésügyi miniszter tájékoztatta az országgyűlési képviselőket, mely szerint évente 12 ezer kat. holdat fásítanak az Alföldön. 941 A község fásítási akciójának hatása alatt a magánosok is kezdték belátni az erdősítés hasznát. Az elmúlt őszön már sokan voltak olyanok, akik területeik egy részét, főleg a gödrös helyeket, befásítottak. Amikor örömmel számolt be az újság a fásítási akció egyre nagyobb sikeréről, nem mulaszthatta megemlíteni azt sem, hogy ugyanakkor nagyon sokan irtják is a fát. A tél folyamán mind a község perifériáin, mind messze a határban nagyon sok fát kivágtak. Igaz, hogy erre a tél szigora és más fűtőanyag hiánya késztette a szegényebb embereket, a faültetvények kiirtása azonban mégsem helyes. 942 A község fásítási szándékáról beszélt Szűts Pál községi mérnök is a helyi újság tudósítójának. Elmondta, hogy az 1935. év őszén ismét kilencvenezer facsemetét kívánnak elültetni, amelyből nyolcezer úgynevezett mézelő fa (hárs és szoforó 943 ) lesz. Ezzel a méhészek kívánságának is eleget tesznek. Külön kívánják befásítani a Túrér gödreit, ahol egy kis ligetet szándékoznak nevelni. Más nagyobb munkára sajnos nincs pénze a településnek. 944 „Az Alföld-fásítás gondolata talán sehol az Alföldön nem hozott akkora gyakorlati eredményeket, mint Dévaványán, ahol maga Halmágyi Ferenc főjegyző állt az akció élére. Valósággal presztízs kérdést csinált abból, hogy roffi Borbély György, JászNagykun-Szolnok vármegye főispánja, az Alföld-fásítás egyik leglelkesebb propagátorának intenciói szerint a községet és környékét ligetekkel és apróbb erdőkkel tűzdelje tele. Tíz év óta fásít Halmágyi Ferenc főjegyző, és ez alatt a tíz esztendő alatt dús lombkoronába foglalta a községet. A kommün alatt elpusztított Hősök Ligetében cserjék díszlenek, a Vásárszélen tölgyes vert gyökeret, a Tókertben és a Pocoson diófaligetek ígérik, hogy egy-két évtized múlva Dévaványán sem dióban, sem bútorfában nem szorulnak behozatalra. A csendőrlaktanya és a Túrér környékét fűzfával és jegenyefával ültették be, planérozták és befásítottak a Körösladányi út mentén elhúzódó vágási gödröket. De talán mindennél hasznosabb munkát végzett Halmágyi Ferenc főjegyző akkor, amikor 940 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 40. szám. - 1935. október 7. 941 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 49. szám. - 1934. december 2. 942 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 9. szám. - 1935. március 3. 943 Japánakác (Sophora japonica) = A japánakác a pillangósok (Fabaceae) családjához tartozó, széles koronájú fa, szárnyalt levelekkel. A levélkék hegyes csúcsúak. Zöldesfehér, fürtös virágai júliusban nyílnak. Termése húsos, gyöngysor alakú hüvely. Mézelő. Sorfának, kertekben ültetik. A gyenge sziket is tűri. 944 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 45. szám. - 1935. november 10. 335
