Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

a fásítás iránt sikerült megnyerni a lakosság bizalmát. Ma már ott tartunk, hogy az ellenszenvet és a közönyt nagy érdeklődés váltotta fel. A gazdák már a saját jószántukból kérnek facsemetét, hogy tanyájuk környékét és az utak mentét befásítsák. A község szélén letelepített kis cserjéseknek és erdőknek mintha lábuk kelt volna. Megindultak a szélrózsa minden irányába, hogy meghódítsák ezt a sivárságot, amelynek Dévaványa határa volt a neve. A fásítást természetesen azért a község is befolyásolta. Az idén újabb 90.000 darab facsemetét ültettek ki és ezzel együtt félmillió lesz a kiültetett facsemeték száma. Dévaványa határának a befásítása tehát rohamléptekkel halad előre és ha valami váratlan akadály meg nem állítja a nagy munkát, ami nem valószínű, úgy minden reményünk megvan arra, hogy belátható időn belül klimatikus viszonyaink terén is javulás áll be."

945 Az elért eredmények hatására a Földművelésügyi Minisztérium a füzesgyarmati állami csemetekertből százezer akácfacsemetét utalt ki ingyen Dévaványa község számára. A községnek az a szándéka, hogy a facsemetéket természetesen ingyen adja át az igénylők számára is, csupán a szállítási költséget kell megfizetniük, ami csemeténként csak néhány fillért tesz ki. Az ingyen csemeték kiosztását Bogya Mihály községi tanácsos felügyelte.

946 Ezzel azonban még nem tört meg a dévaványai fásítás lendülete. Igyekeztek egyszerre két célt megvalósítani: egyrészt a fásítást tovább folytatni, másrészt ezzel a legszegényebb néprétegen is segíteni. B. Kiss Márton főjegyző terjesztette elő ezt a kettős célt tartalmazó javaslatot a képviselő-testület közgyűlésén, amikor előadta, hogy az elöljáróság az aratás nélkül maradt vagy a gyenge termés következtében kevesebb keresethez jutott földművesek, napszámosok őszi és kora tavaszi foglalkoztatása céljából a község területén az erdősítés továbbfejlesztését javasolta. Előadta, hogy a községi elöljáróság a község tulajdonát képező ingatlanokat megtekintette és megállapította, hogy elsősorban a Fűzfáson és a pocoskerti ingatlanon megkezdett erdősítés további folytatása volna szükséges. Ezenkívül kívánatos lenne a vágásszéli vályogvető gödrök, valamint a disznópiac melletti terület és a volt téglagyári területek fásítása. A telepítéseket késő ősszel, a téli és a kora tavaszi időben kívánták elvégeztetni, amikor a munkások semmi keresethez nem tudnak jutni, és a község ezeket a munkákat azokkal a szegény földmunkásokkal szeretné elvégeztetni, akik önhibájukon kívül a nyári hónapokban nem tudták biztosítani egész évi kenyérszükségletüket. A fent felsorolt fásítás költségeinek megállapítása céljából a községi mérnök egy tervezetet készített, mely szerint erre a munkára mintegy 10 ezer pengő lenne szükséges. Azt javasolta a főjegyző a képviselő-testületnek, hogy e célra ínségsegély kiutalását kérjék. Ebből a célból dr. Farkas Béla református, Tóth Zoltán Viktor r. katolikus lelkészek, dr. Schweiger László, mindannyian községi képviselők és B. Kiss Márton helyettes főjegyző kérjenek kihallgatást Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjától, hogy a kérelmet átadhassák. A községi képviselő-testület eszerint határozott.

947 945 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 47. szám. - 1935. november 24. 946 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - IV évf. 45. szám. - 1936. november 8. 947 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 10. kötet. - 1937. szeptember 3. - 125/1937. kgy. szám, 7108/1937. ikt. szám. 336