Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A fiatal ültetvények ápolása során egyelőre a gyakori gyomlálás-kapálással kell elérni azt, hogy azok mielőbb záródjanak és a talajt beárnyékolják. 5./Legeltetés: Legeltetés, az egész erdősített területen szigorúan tilos. 6/A legidősebb állományok és azok talajának állapota: Tekintettel arra, hogy a legidősebb állományok is fiatalosak még (11 éves a legidősebb akácos erdőrészlet), mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Egy részük nem igen alkalmas talajon fekszik, amelynek feltalaja kötött, nagyobb részben pedig szikes talaj, altalaja sárga agyag. Aljnövényzetet kizárólag fű és gyomnövények képeznek. A sűrűség 0,8-nek felel meg. 7./A határok biztosítása: Az erdőrészletek legnagyobb része élesen elkülöníthető közvetlen környezetétől egyrészt mű- és földutakkal, másrészt belvízszabályozó csatornákkal. Ezért ezeken a részeken egyéb határbiztosítás nem szükséges. Azokon a határokon, amelyek mindezideig nincsenek élesen megjelölve, az erdőrészletek szélein árkot kell húzni, kivéve a Fúzfás dűlőben fekvő erdőnek a saját - községi - birtok felőli részein, ahol is a töréspontokon történő kikarózás elegendő határjelölésül szolgál. Itt az erdő határa, folytatólagos erdősítéssel - amíg ezt a kb. 50 kat. hold területet egészen be nem ültetik - változni fog. 8./ Személyzeti viszonyok: Az erdő a szolnoki m. kir. erdőhivatal közvetlen kezelése alatt áll. Az erdővédelmet a községi mezőőr látja el." A jegyzőkönyvet a községi főjegyző, a községi bíró és a m. kir. erdőhivatal vezetője írta alá.

935 Ezt a hírt már közölte a helyi újság is. Tudósított arról, hogy megkezdődik az Alföld fásítása, és ez az akció Dévaványát is érinteni fogja.

936 Az Alföld-fásítási propagandához tartoztak olyan akciók is, mint az 1932-ben kiadott 59.963/1932. VIII-d. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet, amely a „Madarak és Fák Napjának" megemlékezéséről intézkedett, de az Alföld-fásítási propaganda szempontjából értékes tevékenységet fejtett ki a „Tiszántúli Faültetők Társasága"

937 is. Ez 1934. február 11-én délelőtt 10 órakor a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tanácstermében (Debrecen, Hunyadi út 5.) tartotta évi rendes közgyűlését, melynek a tárgya a fásítási törvény gazda vonatkozású és tanyafásítási jelentőségének ismertetése volt. Napirendre tűzték a vidékenkénti típusos gyümölcstermesztés és fásítás kialakításának tárgyalását is.

938 Egy igen jelentős eredményről adott számot a Dévaványai Hírlap, amikor hírül adta, hogy százezer fát ültettek el ősztől tavaszig Dévaványán az 1933/34. esztendők fordulóján. Ezzel a mennyiséggel Dévaványa nagyon előnyös helyet vívott ki magának a fásítás terén. A község egymaga hetvenezer fát ültetett. Ugyanakkor a magánosok közel harmincezer fa elültetésével vették ki a részüket a fásításból.

939 935 B. M. L. - V 308. a. 1. - Dévaványa közig, iratai 1931-1933. A csomóban található az 1934. február 15-én felvett jegyzőkönyv. 936 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 4. szám. - 1934. január 28. 937 OROSZI 1990.-50. p. 938 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 5. szám. - 1934. február 4. 939 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 14. szám. - 1934. április 1. 334