Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

kat. hold facsoport és fasor létesítését is felvették a tervbe. Ennek az új tervnek a végrehajtása is igen erősen érintette Dévaványa egész közigazgatási területét. Viszonylag korán - már 1921-ben - foglalkozott Dévaványa képviselő-testületének közgyűlése a fásítás kérdésével. Megkapta a község a Földművelésügyi Minisztérium körlevelét,

925 amelyben az Alföldön erdőtelepek létesítésére hívták fel a figyelmet. A főjegyző javasolta, hogy ezt a körlevelet széles körben ismertessék a lakossággal. Utalt arra is, hogy a környéken éppen Dévaványa határa az egyik legkopárabb terület, itt van a legkevesebb fa. Ez minden tekintetben hátrányosan érinti a település lakosságát. Meg kell szerettetni a község minden polgárával a fákat, ösztönözni kell gazdákat arra, hogy igyekezzenek a dűlőutakat, mezsgyéket, tanyabejárókat befásítani. Ez óriási hatással lesz a termelési viszonyokra is. Különben is a fa és a fásítás mindig haszonnal jár és sohasem károsodással. Ezt a javaslatot a képviselők elfogadták.

926 Dévaványa rendelkezett faiskolával is, amelynek a fenntartására az 1925. évi költségvetésben 400 koronát állítottak be.

927 A tulajdonképpeni Alföld-fásítási törvénnyel kapcsolatosan előkerült első irat maga a telepítési üzemterv.

928 Az előzetes terv szerint a község határában fasorokat és egyéb gazdasági fásítást terveznek elvégezni. Ennek alapján 742 ezer folyóméter hosszan szándékoznak fasorokat telepíteni, amely 530 kat. hold területet tesz ki.

929 Egyéb gazdasági fásítást 57,5 kat. holdon kívánnak létesíteni. Ez összesen 587,5 kat. hold, amely a község közigazgatási határának 1,08%-át teszi ki. Jelenleg 40 kat. hold erdője van a településnek, amely több mint egy százalékkal kevesebb: 0,07%.

930 A fák fajtáit az üzemterv a talaj minőségétől tette függővé. Ezek szerint telepítésre a következő fafajták kerülnek: szil, jegenye nyár, akác, vadkörte (nagyon szikes talajok esetében), kanadai nyár, gledícsia, olajfűz, kocsányos tölgy, amerikai kőris és fűz. Az üzemterv természetesen még az 1923. évi XIX. számú törvénycikket jelölte meg jogforrásként, amely alapján a terv elkészítését elrendelték. Az üzemterv a földművelésügyi miniszter jóváhagyásával vált érvényessé. Dévaványa üzemtervét az illetékes osztály 1932. január 15-én hagyta jóvá

931 a következő módosításokkal: L/Gróf Zamoyski Tamás számára előírt 27.590 fm. fasorból a határszélekre eső mintegy 18.990 fm. fasor helyett - a körülszegélyezni tervezett mintegy 12.520 kat. holdnak megfelelő ingatlan 2%-át kitevő 25 kat. hold - erdőt jogosult egy tagban megtelepíteni. Ugyanakkor a birtokos köteles mintegy 8.600 fm fasort a tanyák körül, valamint 2,8 kat. hold fapásztát

932 és 5,78 kat. hold erdőt telepíteni. 925 A 19.605/I./A-3/1920. F.M. számú körlevél. 926 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1917-1921. - 7. köt. - 40/1921. kgy. szám. - 1.659/1921. ikt. szám. - 1921. május 25. 927 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. köt. - 214/1924. kgy. szám. - 1924. december 11. 928 B. M. L - V, 308. a. 1. - Dévaványa közig, iratai 1931-1933. - 1930. május 7. 929 Az üzemterv számítása szerint 1.400 folyóméter fasor tesz ki egy kat. hold területet. 930 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. - 99. kötet. 931 A „Magyar királyi Földmívelésügyi Minister" 14.131/1932. 1-2. számú ügyirata, amelyet 1932. január 15-én Pap F. „ministeri" tanácsos írt alá és látott el a minisztérium körbélyegzőjével. 932 Paszta = Erdősáv, amelynek fáit egyszerre, ugyanazon esztendőben ültettek. 330