Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Túrkeve: A város határából a XIX. század végén végrehajtott első üzemtervezéskor „elfogyott" az erdő, így a fátlan alföldi városnak különösen sokat jelentett az Alföldfásítási törvény, amelynek hatására erdőket ültettek. Ráadásul önként, mert a város végleges Alföld-fásítási terve csak 1941-ben készült el.

919 Az összeírasi, kijelölési munkák első felfutása idején, 1929-ben már készült a város határára terv, de azt nem érvényesítették. Meg kell jegyezni, hogy az első összeírasi dokumentumok annyira ismeretlenek voltak, hogy az 1935. évi második összeírást végzők nem is tudtak róla.

920 Az üzemtervezés szempontjából viszont jelentős volt, mert felvették az újonnan telepített erdőket, amelyeket a város „kicsinyenként és évenkint önkéntesen telepített főleg a legelők bérbeadása által"

921 Az összeírok felterjesztésére az erdőt állami kezelésbe vették és 1934ben elrendelték az üzemtervezését.

922 Az üzemterv elkészítése során megállapították, hogy a város tulajdonában 40,3 kat. hold erdő van, amelyből 36,8 kat. hold Túrkeve, 3,5 kat. hold pedig Dévaványa határában található.

923 Túrkevén a telepítési költség - a talaj szikessége miatt — meglehetősen magas volt: 176,17 pengő / kat. hold, illetve vonalas telepítés esetében 30,10 pengő / folyóméter.

924 Ebből a néhány esetből is megállapítható, hogy az Alföld fásítása igen aktuális problémát igyekezett megoldani. A tudományos kutatás és előkészítés éppen azokat a területeket hozta felszínre és jelölte ki fásítás céljaira, amely mindenképpen az előrelépést szolgálta. Az eddig felsorolt esetekből is kitűnt, hogy a földművelésügyi kormányzat az első felmérés (1929) alapján nem tudott reális képet nyújtani a végrehajtási terv számára. Erre csak a második felmérés adott lehetőséget. A fásítás ellen jórészt a kisgazdaságok tulajdonosai tiltakoztak, féltvén az amúgy is kis területű gazdaságaikat. Az Alföld-fásítási munkák azonban érzékelhető változásokat hoztak a törvényben felsorolt területeken. Ezt mindenképpen előrelépésként értékelhetjük. FÁSÍTÁS DÉVAVÁNYÁN A kormány Alföld-fásítási rendelkezései Dévaványára is elérkeztek. Ennek alapján Dévaványa területének jelentős részét kijelölték fásításra, amelynek a végrehajtására a jogalapot az 1923. évi XIX. számú törvénycikk rendelkezései adták meg. A fásítás előkészületei meg is indultak, de az ország pénzügyi helyzete miatt a végrehajtás késedelmet szenvedett. Az 1936. évben a kormány új munkatervet dolgozott ki, amely szerint 15 éven keresztül mintegy 190 ezer kat. hold - futóhomok, szikes, vadvizes, árvizes, stb. - terület kerül az Alföldön fásításra. A fásítás során a talaj minősége szerint akác, tölgy, nyár, különféle fenyő, kőris, szil, füzek, éger és egyéb fafajták telepítésére kerül sor. 42 ezer 919 Sz. M. L. - XV 2. Fásítási térképek. Túrkeve. - Közli: OROSZI 1990. - 95. p. 920 OROSZI 1990.-95. p. 921 O. L. - K-184. szekció - 28.396/1931-32. - Közli: OROSZI 1990. - 95. p. 922 OROSZI 1990. - 95. p. 923 Sz. M. L. - XV 2. - Fásítási térképek. Túrkeve. + A túrkevei erdő üzemtervezésére vonatkozó iratok. - Közli: OROSZI 1990.-95. p. 924 OROSZI 1990. - 62. p. 329