Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

ÖNTÖZŐ MINTATELEPEK, ÚTTÖRŐ ÖNTÖZŐ-TELEPEK SZERVEZÉSE A gazdaközönség általában véve nem öntözés ellenes ugyan, de bizonyos tartózkodással fogadja az újításokat. Ezért az Öntözésügyi Hivatal tervbe vette öntöző mintatelepek, és úgynevezett úttörő öntöző-telepek létesítését is. A társulat területén, Gyoma határában is, szándékozik az Öntözésügyi Hivatal egy 10 kat. hold 812 n. ölnyi területet megvásárolni, melyet öntözésre berendez, tanyaépülettel, istállóval, kúttal, élő és holt felszereléssel ellát, és azután a Vitézi Szék javaslata alapján egy nagycsaládú, minden tekintetben kifogástalan vitézt e telep vezetésére 10 évi időtartamra oda kitelepít. A telepes tartozik az Öntözésügyi Hivatal szakközegeinek utasítása alapján gazdálkodni, tehát olyan gazdasági növényeket termeszteni, melyet földje összetételénél fogva öntözéses gazdálkodással eredményesen előállíthat, tartozik a növényeket akkor és úgy öntözni, amikor azt neki előírják. Ha a telepes megfelel a kívánalmaknak, úgy az Öntözésügyi Hivatal módot nyújt neki arra, hogy a telepet a jövedelméből törlesztve hosszabb időtartam alatt meg is vásárolhassa. Az e célra szóba jöhető területek kikeresésére vonatkozóan a társulat vezetősége összeköttetésbe lépett dr. Szász helyettes főjegyzővel, hogy minden szempontból alkalmas területeket javasolhasson az Öntözésügyi Hivatal szakközegei által lefolytatandó megvizsgálás céljaira. Ezen túlmenőleg tervbe vették az úgynevezett úttörő-öntözőtelepek létesítését is. Ennek szervezését a következő példával világította meg Schulek Béla. Ha egy 20-30 kat. holdas gazda területéből 5 holdon szeretne öntözéses gazdálkodást bevezetni, az Öntözésügyi Hivatal erre neki körülbelül holdanként 80 pengős vissza nem fizetendő segélyt ad, amelyből az illető birtokos tartozik a telepet öntözésre utasítás szerint berendezni. Bizonyos esetekben a telepes az élő és holt felszerelés kiegészítésére alacsony kamatozású, hosszú lejáratú kölcsönt is igényelhet, sőt ha vitéz az illető, még épületek emelésére is kaphat bizonyos korlátozások mellett kölcsönt. E támogatás fejében a gazda a berendezett 5 holdon tartozik úgy gazdálkodni, ahogy azt az Öntözésügyi Hivatal szakközegei előírják, mégpedig éveken keresztül, tehát megállapított időtartamig. A társulat területén több ilyen úttörő öntözőtelep létesítésére fog alkalom nyílni. E telepeknek kétségtelenül nagy jelentőségük lesz. Ha rajtuk az öntözőgazdálkodás megindul, és egy-két év alatt már eredményeket mutatnak fel, ezek lesznek az első gócpontok, melyek mintául fognak szolgálni, és melyek az öntözésre áttérő gazdák valóban mint úttörőkre fognak tekinteni, és a náluk leszűrt eredmények alapján fogják saját birtokaik egy részét az öntözésre folyamatosan berendezni. A nehézség pusztán abban mutatkozik, hogy pl. egy kisebb öntözőtelep berendezésére nyújtott segélyből a szivattyú és motor költsége alig fedezhető. A társulat közgyűlése olyan értelemben hidalta át e nehéz kérdést, hogy hajlandó könnyű, szállítható motoros szivattyúkat beszerezni, és ezek segítségével az úttörő telepeken az öntözést úgy és akkor teljesíteni, amikor ezt az Öntözésügyi Hivatal szakközegei előírják. A birtokos tehát mentesül nemcsak a gépi berendezés nagyobb költségétől, de az öntözés lebonyolításának munkájától is, amelytől joggal idegenkedik, hiszen azt sohasem gyakorolta és így az előtte teljesen ismeretlen. 322