Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A társulat az öntözővíz ellátását önköltségi áron biztosítja. Tehát tulajdonképpen az öntözni kívánó gazdákat a gépi berendezés beszerzése nem terheli. Ezzel a társulat intenzíven bekapcsolódik mintegy harmadik, de lényeges szervként az Öntözésügyi Hivatal és a birtokos közé, és így egy hármas együttműködés alapján eló'reláthatólag zökkenőmentesen biztosítható lesz annak a nagyfontosságú öntözéses gazdálkodásnak a sikere, amelytől jogosan várjuk az újabb és jobb kor bekövetkezését. A szerencsésnek mondható elgondolás más szempontból is igazságos. Csak azokat a gazdákat terheli, akik öntöznek, azokat akik nem kívánnak öntözni, teljesen kihagyja a terhek viseléséből is. A társulat közgyűlése átérezte az Öntözésügyi Hivatal nagyjelentőségű elgondolásának és szándékának fontosságát. Ezt tanulmányozva beható mérlegelés után ötezer pengőt felvett költségvetésébe az úttörő-öntözőtelepek támogatására. Ugyanakkor megbízta a vezetőséget, hogy a területén fekvő községek - köztük Dévaványa - elöljáróságaival mielőbb lépjen érintkezésbe, hogy az úttörő telepek részére alkalmas területek lehetőleg az egész társulat területén, illetőleg minden társulati község területén mielőbb összeírásra kerüljenek, kiválogathatok legyenek az arra jelentkező birtokosok közül, hogy a már kellően átrostált ajánlatok közül a legmegfelelőbbeket az Öntözésügyi Hivatal szakközegei minél hamarabb elbírálhassák.

894 Ennek a nagyszabású Alföld-öntézési programnak bizonyos munkálatait elvégezték - pl. a békésszentandrási duzzasztómű -, de a teljes program kiteljesedését és beindulását a második világháború megakadályozta. Pedig Dévaványa lakossága az összefogás eredményeként egyrészt ebben a programban való részvétellel, másrészt a szikjavítás beindításával és lefolytatásával a gazdagabb, a tehetősebb községek sorába tudott volna emelkedni. Ezeknek a nagyszerű elgondolásoknak egy részét a világháború után már nem folytatták. IVÓVÍZHIÁNY A VASS- ÉS A BOGYA-TELEPEN A községi ügyvezető orvos jelentette a képviselő-testületnek, hogy a földbirtok rendezési eljárás során létesített Vass- és Bogya-telepen uralkodó ivóvízhiány megszüntetése igen sürgős feladat. A főjegyző elmondta, hogy a jelentésben foglaltakat maga is tapasztalta, amikor helyszíni szemlét tartva megtekintette a telepeket. Megállapította, hogy mindkét telep lakói nélkülözik a jó vizű kutat, és kétségtelennek látszik, hogy a jó ivóvíz hiánya okozza azt a sok betegséget, amelyek a telepek lakói között állandóan uralkodnak. Előadta, hogy a telepek lakói részére e fontos közegészségügyi szükségletnek a kielégítése sürgős feladat. Tovább nem lehet halasztgatni, mert a folytonosan szaporodó lakosság vízigényét a telepekről legközelebb elérhető ú.n. „Csepegős kút"

895 nem tudja biztosítani. Mindennapi eset, hogy az említett telepek lakói éjszaka kénytelenek a köz894 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VI. évf. 52. szám. - 1938. december 25. 895 Az említett új telepektől amúgy is távol eső, a mai Kossuth (régebben Vasút) utca és a Hunyadi utca sarkán 1904-ben fúrt 310 m mélységű artézi kút éppen a gyenge (1937-es adat szerint 9 liter/perc) vízhozama miatt kapta a „Csepegős kút" elnevezést. Természetes, hogy ez a kút nem tudta biztosítani a környező lakosságon túlmenően a népes Vass- és Bogya-telepek vízszükségletét is. 323