Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A társulat az öntözővíz ellátását önköltségi áron biztosítja. Tehát tulajdonképpen az öntözni kívánó gazdákat a gépi berendezés beszerzése nem terheli. Ezzel a társulat intenzíven bekapcsolódik mintegy harmadik, de lényeges szervként az Öntözésügyi Hivatal és a birtokos közé, és így egy hármas együttműködés alapján eló'reláthatólag zökkenőmentesen biztosítható lesz annak a nagyfontosságú öntözéses gazdálkodásnak a sikere, amelytől jogosan várjuk az újabb és jobb kor bekövetkezését. A szerencsésnek mondható elgondolás más szempontból is igazságos. Csak azokat a gazdákat terheli, akik öntöznek, azokat akik nem kívánnak öntözni, teljesen kihagyja a terhek viseléséből is. A társulat közgyűlése átérezte az Öntözésügyi Hivatal nagyjelentőségű elgondolásá­nak és szándékának fontosságát. Ezt tanulmányozva beható mérlegelés után ötezer pen­gőt felvett költségvetésébe az úttörő-öntözőtelepek támogatására. Ugyanakkor megbíz­ta a vezetőséget, hogy a területén fekvő községek - köztük Dévaványa - elöljáróságaival mielőbb lépjen érintkezésbe, hogy az úttörő telepek részére alkalmas területek lehető­leg az egész társulat területén, illetőleg minden társulati község területén mielőbb összeírásra kerüljenek, kiválogathatok legyenek az arra jelentkező birtokosok közül, hogy a már kellően átrostált ajánlatok közül a legmegfelelőbbeket az Öntözésügyi Hiva­tal szakközegei minél hamarabb elbírálhassák. 894 Ennek a nagyszabású Alföld-öntézési programnak bizonyos munkálatait elvégezték - pl. a békésszentandrási duzzasztómű -, de a teljes program kiteljesedését és beindu­lását a második világháború megakadályozta. Pedig Dévaványa lakossága az összefogás eredményeként egyrészt ebben a programban való részvétellel, másrészt a szikjavítás beindításával és lefolytatásával a gazdagabb, a tehetősebb községek sorába tudott volna emelkedni. Ezeknek a nagyszerű elgondolásoknak egy részét a világháború után már nem folytatták. IVÓVÍZHIÁNY A VASS- ÉS A BOGYA-TELEPEN A községi ügyvezető orvos jelentette a képviselő-testületnek, hogy a földbirtok ren­dezési eljárás során létesített Vass- és Bogya-telepen uralkodó ivóvízhiány megszün­tetése igen sürgős feladat. A főjegyző elmondta, hogy a jelentésben foglaltakat maga is tapasztalta, amikor helyszíni szemlét tartva megtekintette a telepeket. Megállapította, hogy mindkét telep lakói nélkülözik a jó vizű kutat, és kétségtelennek látszik, hogy a jó ivóvíz hiánya okozza azt a sok betegséget, amelyek a telepek lakói között állandóan uralkodnak. Előadta, hogy a telepek lakói részére e fontos közegészségügyi szükségletnek a kielégítése sürgős feladat. Tovább nem lehet halasztgatni, mert a folytonosan szaporodó lakosság vízigényét a telepekről legközelebb elérhető ú.n. „Csepegős kút" 895 nem tudja biztosítani. Mindennapi eset, hogy az említett telepek lakói éjszaka kénytelenek a köz­894 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VI. évf. 52. szám. - 1938. december 25. 895 Az említett új telepektől amúgy is távol eső, a mai Kossuth (régebben Vasút) utca és a Hunyadi utca sarkán 1904-ben fúrt 310 m mélységű artézi kút éppen a gyenge (1937-es adat szerint 9 liter/perc) vízhozama miatt kapta a „Csepegős kút" elnevezést. Természetes, hogy ez a kút nem tudta biztosítani a környező lakosságon túlmenően a népes Vass- és Bogya-telepek vízszükségletét is. 323

Next

/
Thumbnails
Contents