Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Egy év múlva már a konkrét munkákról is beszámolt a lap. Elmondta, hogy hatalmas munka folyik most a Tiszánál: teljes erővel építik már azt a nagy öntözó' csatornahálózatot, amellyel a felső Tiszavidék földjét javítják meg. Egész kubikos zászlóaljak ásnak le mélyen a part mellett, dombokat hordanak el, mélyedéseket töltenek be és eközben napvilágra kerül a magyar föld őskora is. A debreceni múzeum igazgatója dr. Sőregi János

892 - egész sereg régi, történelem előtti temetőmaradványt és bronzkori települést fedezett fel. És ki tudja, mi minden kerül még elő a föld mélyéből a csatornaépítés közben, hiszen csupán a Tiszaörvény községnél kezdődő főcsatorna 37 kilométer hosszú lesz és jelenleg 1.200 munkás dolgozik rajta. A dr. Kállay Miklós elnöklete alatt működő Országos Öntözésügyi Hivatal tervei szerint ebből a főcsatornából tíz mellékcsatorna ágazik ki, amelyek segítségével 80.000 kat. holdat lehet majd megöntözni. Tiszaörvénynél építik az óriási vasbeton szivattyútelepet is. A Tiszából kiözönlő vizet az úgynevezett csillapító-medencébe vezetik és innen ömlik majd a víz nyugodtan, 5-10 cm-es eséssel a földekre vezető csatornába. A tiszafüredi szivattyútelep olyan óriási befogadóképességű lesz, hogy a víztároló medencére egyáltalán nincs is szükség, mert a szivattyú a legalacsonyabb vízállásnál is másodpercenként hat köbméter vizet emel a Tiszából a csatornába. Hárommillió háromszázezer pengőt irányoztak elő ennek a csatornarendszernek a megépítésére. A Széchenyi-féle Tisza szabályozás óta ilyen óriási földmunka nem volt a magyar Alföldön! Nagyon sok munkás jött ide dolgozni Dévaványáról, Endrődről és egész Békés megyéből. A vezető mérnök kijelentése szerint a földmunkálatok annyira előrehaladottak, hogy a 37 kilométeres főcsatorna már a nyár folyamán elkészül, és akkor nyomban hozzákezdenek a tíz mellékcsatorna megépítéséhez.

893 Az Ivánfenéki Társulathoz is elérkezett az Alföld öntözésének az a szakasza, amikor már magának a társulatnak is tenni kellett a végrehajtás érdekében valamit. Ennek előzetes megtárgyalására jó alkalomként kínálkozott az 1938. december 21-én Gyomán megtartott közgyűlés, amely az öntözéses gazdálkodásra való fokozatos áttéréssel kapcsolatos komoly jelentőségű állásfoglalás meghozatalára is alkalmat adott. Schulek Béla főmérnök ismertette azokat a nagyjelentőségű munkálatokat, amelyet az Öntözésügyi Hivatal a társulat öntözési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében tervbe vett. Köztudomású, hogy a Békésszentandrás mellett épülő duzzasztómű van hivatva arra, hogy a Körös folyó vízszintjét felemelve azon a hajózás mellett az öntözéshez szükséges és éppen a nyári időszakban hiányzó vizet biztosítsa. A felduzzasztott vízszintű Körösből az Öntözésügyi Hivatal részben szivornyák, részben szivattyútelepek gát alatti nyomócsövein természetes úton beeresztett öntöző víznek továbbszállítására szivattyútelepek építését vette tervbe. Ezek a munkálatok előreláthatólag rövidesen megindulnak, úgyhogy a békésszentandrási duzzasztómű elkészültéig ezek, a társulat területére előirányzott munkálatok is minden valószínűség szerint elkészülnek. Ezzel megnyílik a lehetőség az öntözéses gazdálkodásra való fokozatos áttérésre. 892 SŐREGI JÁNOS dr. archeológus (Cigánd, 1892. december 25. - Debrecen, 1982. április 13.). 1936-ban lett a debreceni Déri Múzeum igazgatója. Főleg ősrégészettel foglalkozott. Megírta a Déri Múzeum ősrégészeti osztályának kiállításvezetőjét, értekezést írt a méhkasalakú földbevájt üregekről, a konyári rézkori temetőről, a panyolai tölgyfa-építményekről, stb. 893 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VI. évf. 29. szám. - 1938. július 17. 321