Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Sebes-Körösön Körösladányig tette lehetővé a Körösökön való hajózást. Természetesen, ennek a második lépcsőnek megépítése is évekig eltartott.

888 Gömbös Gyula miniszterelnök 1935. október 13-án Debrecenbe látogatott. Itt bejelentette, hogy a kormány rövidesen megoldja az Alföld vízellátásának és erdősítésének kérdését. Hasonló kijelentést tett a miniszterelnök és dr. Tasnádi Nagy András

889 államtitkár Hajdúszoboszlón is. A „Független Hajdúság" című politikai hetilap most arról értesült, hogy az elvi keretek mindkét programról készen vannak, sőt már a pénzügyi fedezetet is megtalálták(!?). A több évre terjedő program fokozatos végrehajtása kapcsán már a jövő költségvetési évtől kezdve minden évben megfelelő összeget állítanak be a csatornázás és öntözés, valamint az erdősítés végrehajtására. A tervek szerint húsz-harmincezer embert foglalkoztatnának a tervbe vett csatornamunkálatok minden évben. Szó van arról, hogy e munkálatoknak irányítására központi szervezetet létesítenek, amelynek élén egy alföldi kormánybiztos állna. Az egyes vármegyékben a főispánok tartanák kezükben a munkálatok irányítását. A tervbe vett munkálatok között elsősorban az Alföld északi felének csatornázásáról lenne szó. Az itt kiépítésre kerülő főcsatorna átszelné a Hortobágyot, így megoldaná a Hortobágy vízellátását. E terv annyira előrehaladott állapotban van, hogy Szabolcs vármegye egy részében már a mérnöki felméréseket is végrehajtották. A Tisza északnyugati részétől Dombrád községtől kiinduló főcsatorna Szabolcs és Hajdú-megyén, a Hortobágyon keresztül menne és Dévaványa-Mezőtúr környékén ömlene a Körösbe. Mintegy 50 méter szélesre tervezik a főcsatornát, amely ilyenformán alkalmas arra, hogy a Hortobágyon kívül Szabolcs és Szatmár megye, valamint Dél-Szolnok megye vízszegény részein is táplálná a talajt.

890 1937-ig nem nagyon írt a helyi hírlap az Alföld öntözés ügyéről. Ekkor azonban ismét felelevenítette a témát azzal a hangzatos címmel, hogy „80 millió az Alföld öntözésére". Ebben a rövid híradásban arról tájékoztatta olvasóit, hogy a képviselőház törvényjavaslatot fogadott el az Alföld öntözésére. A javaslat négy öntözési berendezést kíván biztosítani. Az első a Felső-Tiszán duzzasztóval kíván a Körösig vezetni egy 35 méter széles hajózható csatornát, amellyel közel félmillió kataszteri hold lesz öntözhető. A második és harmadik öntözési berendezés a Tisza középső és alsó szakaszán egy-egy szivattyútelep felállítása lesz. Ez lesz a kísérleti telep, amelyek a gazdákat az öntözés áldásaival megismerteti. A negyedik mú a Békésszentandrásnál épülő duzzasztómű lesz, amelynek segítségével 25 ezer holdat lehet majd öntözni. A négy mű összesen 70 millió pengőbe kerül. Ehhez járul még a gazdák részére kölcsönképpen juttatandó 10 millió pengő, összesen tehát 80 millió pengő szolgálja majd az öntözés ügyét. Körülbelül kat. holdanként 20 pengős öntözési költséggel kell majd számolni, ez a költség azonban a termelés fokozásával bőségesen megtérül.

891 888 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 39. szám. - 1935. szeptember 28. 889 NAGY ANDRÁS, Tasnádi (Budapest, 1882. január 29. - Budapest, 1956. július 1.) ügyvéd, 1926-tól MÁV igazgatóhelyettes-főügyész, 1938-1939 a kormánypárt (NEP) országos elnöke, igazságügy miniszter (1938. november 15-től 1939. november 9-ig az Imrédy- és a második Teleki-kormányban), a képviselőház elnöke. 890 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 45. szám. - 1935. november 10. 891 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 24. szám. - 1937. június 13. 320