Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

többnyire mesterséges, vagy időszakos tóra korlátozódtak. A közeli Kis-Sárrét vízi élőhelyein a parti övezetben égeres, lápfüzes, láprét, sasos, harmatkásás, nádas növényasszociációk követték egymást, míg a nádasokat a nyílt vizek felé haladva gyékényes, tündérrózsás, hinaras, sulymos, kolokános, békalencsés szakaszok tagolták.

81 A Dévaványa-ecsegi puszták vizes élőhelyein előforduló védett növényritkaságok a Hortobágy-Berettyó vizében élő tündérfátyol (Nymphoides peltata), a rucaöröm (Salvinia natans), a vízitök (Nuphar lutea), a kolokán (Stratiotes aloides), valamint az Európai Vörös Könyvben is szereplő súlyom (Trapa natans). Az elmúlt esztendők botanikai kuriózumának számított egy kelet-ázsiai vízigyom, a vízijácintfélék rokonságához tartozó Monochoria korsakowii megjelenése és éveken át való áttelelése az ecsegi Templom-zugban.

82 A folyómenti gulyakutakban kedvező mikroklimatikus adottságokat talál néhány tő gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium) és aranyos fodorka (Asplenium trichomanes) is. A hazai orchideák közül az agárkosbor (Orchis morio) egyetlen előfordulását regisztrálták 1993-ban a Kiritó-közén.

83 A szikes puszták növényritkasága a macskahere (Phlomis tuberosa). A szintén védett réti őszirózsa (Aster sedifolius) és a nyúlánk sárma (Ornithogalum pyramidale) olykor tömegesen is előfordul. A sziki kocsordnak (Peucedanum officinale) öt jelentősebb termőhelye ismert a térségben. A felszín növényborítottságának jelen állapotról, a természetes és mesterséges élőhelyek arányáról, a természetes élőhelyek elhelyezkedéséről, típusairól a legfrissebb tudományos igényű felmérés az Európai Unió CORINE programja, amelyben az 1:100.000 mellett l:50.000-es részletességű felmérés is társul.

84 ÁLLATVILÁG, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKEKRE A Berettyó-Körös-vidék állatvilága állatföldrajzi szempontból a közép-dunai faunavidék nagy-alföldi fauna járásba tartozik.

85 Jelen munka keretében nincs mód a terület állatvilágát részletesen ismertetni, a mezőgazdaság természeti adottságaiban fontos talaj életet (edafon), a rovarvilág hasznos és kártékony elemeit és a vadállományt bemutatni. Alapvetően a természetvédelem szempontjából kiemelkedő zoológiai értékek, döntően a madarak rövid áttekintésére szorítkozhatunk. Legkevesebb adat az alacsonyabb rendű élőlények, köztük a rovarok és a gerinctelenek tekintetében áll rendelkezésünkre, habár a Nemzeti Park által irányított kutatási tevé81 BODROGKÖZY 1973, 50-52. p. 82 A Templom-zug belsejében, a parti sáv kb. 30-40 cm mély vizében virágzó növényeket HAJDÚ József találta 1990 augusztusában. Rendszeres megfigyelése szerint a populáció évről-évre áttelelt. A növény egy préselt példányát a Természettudományi Múzeum Növénytárának szolgáltatta be, melynek meghatározását Kosa Géza, az MTA Öntözésbiológiai Kutatóintézetének (Vácrátót) munkatársa végezte el 1992. május 2-án. Eszerint a Monochoria korsakowii Reg. & Maack a Kárpát-medencében teljesen új taxonnak számít, ecsegpusztai észlelése egyben valószínűleg a növény legnyugatibb előfordulását jelenti. Legközelebbi adat a Fekete-tengertől északra elterülő „délorosz" (Kubán vidék) rizsföldekről ismeretes. A növény európai áttelelése a szakirodalom szerint elképzelhetetlen, melynek az ecsegi populáció több éves létezése ellentmond. A természetvédelmi hatóságok később elrendelték a hazánkban tájidegennek számító növény kiirtását. - HAJDÚ József szóbeli közlése. 83 SZÉLL 1995. 46. p. 84 EUROPEAN COMMISSION 1994., BÜTTNER 1996. 85 DUDICH-LOKSA 1987. 31