Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
ségű terület mellett is nagyobb mértékben teszi lehetó'vé a telepítést. Röviden annyit jelent, hogy az öntözött területen egy hold kettőt számít majd. Beszédének végén arra a következtetésre jutott, hogy a duzzasztást a lehetőségekhez képest fokozzák, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy az előirányzott 28.000 kat. holdnál nagyobb területet vonjanak be az öntözésbe. A felszólalásokra Benedek miniszteri tanácsos azonnal válaszolt és megadta a kért felvilágosításokat. 881 A szomszédos helységek lapjai is foglalkoztak ezzel az értekezlettel. Dr. Kun Árpád, 882 Mezőtúr nyugalmazott polgármestere a következőket nyilatkozta: „Az Alföld csatornázásának helyes megoldását én abban látnám, ha a Duna-Tisza csatornát első szakaszban Szolnokig, második szakaszban a Hármas-Körös bekapcsolásával Gyomáig meghoszszabbítanák. Ez természetesen a Hortobágy-Berettyó csatornát is átmetszené. Ebből önként adódnak harmadikul a Hortobágy-Berettyó csatornát a Felsőszabolcsi Társulaton keresztül Tokaj táján a Tiszával összekötni. Ezáltal a Tisza a nagy Hortobággyal bekapcsolást nyerne a világforgalomba. Hol van az megírva, hogy egy eszme csak akkor ér valamit, ha az vagy előkelő koponyából vagy a fővárosból indul ki? 883 A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara 1934. november 6-án megtartott közgyűlésén elhangzott indítvány alapján felterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez, amelyben kérte, hogy a minisztérium vízügyi osztálya lépjen érintkezésbe Békés vármegye alispánjával a Hármas-Körös vidékének lehetőség szerint már a téli ínségmunkák során való részben öntözhetővé tétele érdekében. A földművelésügyi miniszter most válaszában arról értesítette a kamarát, hogy a Hármas-Körös vidékének öntözéssel való berendezésére szolgáló lehetőségeket, a Körösök hajózhatóvá tételét célzó munkálatok tervezésénél szakközegei útján tanulmányozás tárgyává tette. Az így megállapított lehetőségek azonban a Körös folyón csakis a Békésszentandrásnál tervezett duzzasztómű megépítése esetén lennének tervszerűen és céltudatosan kiaknázhatók. így tehát egyelőre nincs rá mód, hogy az öntözésre vonatkozó munkálatok megindítását már most elrendelje, és pedig annál kevésbé sem, mert a sürgősen végrehajtott munkálatok nem szolgálhatnák azt a célt, ami a felterjesztés megtételénél a kamarát is vezette, ami az alföldi jövedelmező öntözéses gazdálkodás tervszerű megteremtésében áll. Biztosította azonban a földművelésügyi miniszter a kamarát arról, hogy ezt a célt nem téveszti szem elől és kellő időpontban gondoskodni fog a Körösvidék öntözésére vonatkozó tervek elkészítéséről. 884 Érdekes hírről számolt be a Dévaványi Hírlap az Alföld öntözésével kapcsolatban. Az Alföld vízszabályozásának ügyét német vállalkozók akarják kézbe venni. Két pénzembert már ki is küldtek a helyszín tanulmányozására. A kiküldöttek szakértő mérnökök kíséretében bejárták az Alföldet, és nagyon kedvezőnek ítélték meg a lehetőségeket. A német vállalkozó egyelőre próbaképen ötvenezer kat. hold öntözésével óhajtana kísérletezni. 885 881 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 44. szám. - 1934. október 26. 882 KUN ÁRPÁD dr., ügyvéd, Mezőtúr nyugalmazott polgármestere, országgyűlési képviselő (1865- 1945). 883 MEZŐTÚR ÉS VIDÉKE - 1934. november 6. 884 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 4. szám. - 1935. január 27. 885 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 28. szám. - 1935. július 14. 318
