Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

lást. Békésszentandrásnál egy második duzzasztógátat létesítenek. Ez lesz a második vízilépcső, amelynek hatása körülbelül 90 kilométerre terjed és Körösladányig, illetőleg Békésig biztosítja a megfelelő' magasságú vízállást. Ennek a duzzasztógátnak a megépítése 4 és fél millió pengőbe kerül. A Berettyó 20 kilométeres szakaszának hajózhatóvá tétele körülbelül hétszázezer pengő költséggel jár. Az összes költség 5.700.000 pengőre tehető. Tervbe vették azt is, hogy a Körösöket és a Berettyót felfelé Gyuláig, illetőleg Komádiig szintén hajózhatóvá teszik. Erre azonban csak később kerül sor. Ennek a tervnek a végrehajtása 7-10 millió pengőbe kerül. Mindezeknek a munkáknak a megvalósítása természetesen állami feladat és a költségekhez esetleg csak másodsorban járulnak hozzá az ármentesítő társulatok. A fent említett duzzasztók megépítésével nemcsak a hajózás, hanem az öntözés kérdését is dűlőre lehet vinni. A bökönyi és a békésszentandrási duzzasztók elárasztó rendszere mellett 11.000 kataszteri hold, permetező rendszer mellett 28.000 kataszteri hold föld öntözését teszik lehetővé. Tájékoztatásul meg kell jegyeznünk, hogy az öntözésbe bevonható terület nagyságát nem a földeknek a folyókhoz való közelségük határozza meg, hanem a rendelkezésre álló vízmennyiség. A tervekkel kapcsolatban egyesek annak az aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy a Körösöknek egyes helyeken való megduzzasztása árvizet idéz elő. A szakértők erre vonatkozólag teljesen megnyugtató kijelentést tettek. Hangsúlyozták, hogy a víz nem fog a gátak lábáig terjedni és áradás esetén nem lesz nagyobb baj, mert a zsilipek szükség esetén vízszintesen lefektethetők a folyók medrébe úgy, hogy a vízfolyás elé adott esetekben akadályt nem gördítenek. Hogy a Körösök és a Berettyó hajózhatóvá tétele és a mellettük elterülő földek öntözése közgazdasági szempontból mit jelent, azt a következő számítás is bizonyítja: A Körösök és a Berettyó mentéről átlag egymillió métermázsa búzát szállítanak el évente. Ha figyelembe vesszük, hogy a hajón történő szállítás költsége mázsánként 3040 fillérrel kevesebb, mint a vasúti szállítás költsége, a Körösök és a Berettyó menti gazdák 3-400.000 pengőt takarítanak meg évente, illetve ennyivel drágábban értékesíthetik búzájukat. Már ez az összeg messze felülmúlja a befektetett 5.700.000 pengő tőke 7%-kal számított amortizációs költségeit. De hasonló megtakarítások érhetők le a tengeri, szén, fa, kő és más tömegcikkek szállításánál is. Benedek műszaki tanácsos előadása után az árvízmentesítő társulatok küldöttei tették meg észrevételüket a tervekre vonatkozólag. Elsőnek a legnagyobb tiszántúli ármentesítő társulat képviselője: Palasovszky Sándor ny. miniszteri tanácsos szólalt fel és miután kijelentette, hogy az ismertetett terveket jónak és kivihetőnek tartja, hangsúlyozta, hogy az ármentesítő társulatok válsággal küzdenek és ezért nincsenek abban a helyzetben, hogy anyagi áldozatot hozzanak. Az ármentesítő társulatok az egész akció lebonyolítását állami feladatnak tartják. Majd arra kért felvilágosítást, hogy mi módon képzelik el a tervezők az öntözést és ezen a téren mennyire akarják igénybe venni az árvízmentesítő társulatokat. Hasonló értelemben szólalt fel a többi társulat képviselője is. Dr. Schweiger László, az Ivánfenéki Társulat alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az öntözés kérdésének megoldása még a hajózásnál is előbbre való. Öntözéssel fokozható a terméshozam, sőt kétszeres termés is elérhető. Az öntözés tulajdonképpen a rendelkezésre álló földterület mennyiségét sokszorozza meg és a korlátozott mennyi317