Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

MAGYAR VIDÉK CÍMŰ HETILAP TUDÓSÍTÁSAI - II. A Berettyó Társulat vezetősége is elhatározta több nagyfontosságú vízvezető csatorna építését, illetve nagyobbítását a dévaványai határban. Már 1933. március 20-án munkába vették a Dékány Sándor tulajdonát képező réhelyi legelőbirtokon keresztül vonuló új vízgyűjtő árok kiépítését. Ugyanezen a napon kezdték meg a Vad Gyula dévaványai birtokos borszegi földje mellett elvonuló új csatorna építését. Ennek megvalósulása Vad Gyula érdeme, aki fáradságot nem kímélve személyesen járt el Debrecenben, hogy így közvetve siessen munkaszerzés révén a nincstelenek segítségére. Ugyancsak rövidesen kivitelezésre került a borszegi nagy csatorna folytatólagos kiépítése Papp András dűlőjének érintése mellett egészen az atyaszegi gátig bezárólag. Tervbe vették ezt, folytatva a Berettyó gát fejelését az ecsegi szivattyúteleptől kiindulva egészen a borzi majorig. Az a munka több tízezer köbméter föld megmozgatását tette szükségessé, ami az árvízvédelem javításán túl a déva ványai munkanélkülieknek is kereseti lehetőséget biztosított erre a nyárra.

827 Az Ivánfenéki Társulat igazgatósága értesítette a községi elöljáróságot arról, hogy a minisztertanács az államkincstár által a társulat részére folyósított állami kölcsönök kamatait az adózók közterheinek enyhítése céljából 5 és fél százalékra szállította le, egyben lehetővé tette, hogy az 1931 és 1932 évi kamatokat befizetés helyett a tőkéhez csatolhassák. Ez az intézkedés a gazdaközönség szempontjából igen nagy jelentőségű volt, mert a társulatot olyan helyzetbe hozta, hogy a kölcsönök 1931. és 1932. évi törlesztési részleteinek fedezetére kivetett összegeket az érdekelt birtokosok javára írhatta. Az Ivánfenéki Társulat a dévaványai birtokosok javára 34.537 pengőt írt jóvá. Ez azt jelentette, hogy az utolsó negyedévben a gazdaközönségnek közadó-tartozásra semmit vagy csak egészen kis összeget kellett fizetnie.

828 A Berettyó Társulat is hasonlóképpen mérsékelte évi díjait, csak egészen más módszer alkalmazásával. Ők az 1933-ra kivetett díjak 61,5%-át törölték. Ugyanakkor az Ivánfenéki Társulat az 1933. évre kivetett díjak 100%-os törlésére határozta el magát. Mindkét társulat elhatározása lényeges tehertől szabadította meg a dévaványai gazdákat.

829 Az Ivánfenéki Társulat 1933. december 23-án Gyomán választmányi ülést tartott. Ezen megállapították azokat az óvóintézkedéseket, amelyek különösen a belvizek fellépésének megakadályozása céljából szükségesek. Utasította a választmány a társulat műszaki vezetését, hogy a hóolvadást éber figyelemmel kísérje és gondoskodjék kellő időben a csatornák tisztításáról. Egyben a választmány az ár- és belvízvédelem tökéletes keresztülviteléhez szükséges fedezetről is gondoskodott.

830 Az Ivánfenéki Társulat a gyomai úton másfél kilométer hosszú csatorna építését kezdte meg 1934. márciusában.

831 A Társulat 1934. augusztus 17-én kezdte azt az ármentesítő munkát Körösladány alatt, amelyen mintegy 50-60 dévaványai munkás is 827 MAGYAR VIDÉK- II. évf. 12. szám. - 1933. március 19. 828 MAGYAR VIDÉK - II. évf. 46. szám. - 1933. november 12. - Főszerkesztő: Zeőke Antal. 829 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP 1. évf. 1. szám. - 1933. november 26. - Főszerkesztő: dr. Papp Jenő. 830 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP 1. évf. 6. szám. - 1933. december 31. 831 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 12. szám. - 1934. március 25. 305