Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

munkába állhatott.

832 Ezzel kapcsolatban érdemes kitérni arra a tényre, hogy ennek a munkának a gondolata is végeredményben dévaványai ember fejében fogalmazódott meg. A harcsáséri átmetszés szükségessége már 50 év óta foglalkoztatta az illetékeseket. Az erre vonatkozó elsó' terveket még Vaniss Gyula, az akkori folyammérnöki hivatal napidíjas mérnöke készítette. Az azóta már többször átdolgozott tervek talán még most sem kerültek volna kivitelezésre, ha Kállay Miklós

833 földművelésügyi miniszter „aszályútja" alkalmával

834 dr. Schweiger László társulati alelnök a miniszter figyelmét fel nem hívta volna erre a hasznos munkaalkalomra, melynél körülbelül ezer embert foglalkoztathatnak és mintegy 80.000 pengő értékű munkát végeztethetnek.

835 A HORTOBÁGY-BERETTYÓ CSATORNA MUNKÁLATAI Roffi Borbély György fó'ispán beváltotta az ígéretét: 1934. október 19-én, hétfőn reggel Pusztaecsegen megkezdó'dtek a Hortobágy-Berettyó-csatorna gátemelési munkálatai. A Szabolcs és Hajdú vármegyék belvizeinek levezetésére épített Hortobágy-Beretytyó-csatorna gátemelési munkálatainak megkezdése már hosszú idő óta vajúdott. A kérdés megoldása érdekében most a kormány lépett akcióba, amikor az évi téli ínségmunkára előirányzott 6 millió pengőből 160.000 pengőt a Hortobágy-Berettyó-csatorna gátemelési munkálataira utalt ki. Ezen túlmenően felhatalmazta az Alsószabolcsi Ármentesítő Társulatot, hogy erre a célra 100.000 pengő kölcsönt vehessen fel, egyben utasította őket, hogy az így rendelkezésre álló 260.000 pengővel azonnal kezdjék meg a gátemelési munkálatokat. Ezzel az intézkedéssel nagyon sok csatornamenti birtokos kívánsága teljesült, ráadásul egy időre számos község munkanélküli lakosságának életkérdése is megoldást nyert, mivel a gátak felemelésével járó munkálatoknál nagyon sokan keresethez jutottak. Október 15-én máris munkába állhatott 300 dévaványai munkás, ami annyit jelentett, hogy egy ideig nemcsak az ő keresetüket biztosították, hanem a község gazdasági vérkeringése is fellendült ezáltal, mert amit a gátemelési munkálatoknál kerestek, azt túlnyomórészt Dévaványán költötték el.

836 A tél beálltával szüneteltették a munkálatokat, azonban február végén már kitette a hirdetést az elöljáróság, amelyben jelezte, hogy újból megindulnak a gátemelési munká832 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 32. szám. - 1934. augusztus 12. 833 KÁLLAY MIKLÓS (Nyíregyháza, 1887. január 23. - New York, 1967. január 14.) földbirtokos, megyei tisztviselő, 19221929 között főispán. 1937-1942. az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke. 1942-1944 között miniszterelnök; 1944. március 19-től október 17-ig a török követségen tartózkodott, a nyilasok elfogták, deportálták. 1945-től Rómában, 1951-től New Yorkban élt. - Földművelésügyi miniszter 1932. október 1-től 1935. január 9-ig. 834 A békési Körösvölgyi Vízhasznosító Társaság erre a miniszteri látogatásra hivatkozva adott be egy kérelmet 1938 áprilisában Bornemissza Géza kereskedelem- és közlekedésügyi miniszternek a „békési kikötő" kialakításával kapcsolatos munkáknak az állam részéről történő elvégeztetése iránt. Ennek külön kérése azért is indokolt volt, mert az 1937. évi XX. törvénycikk, - amely az öntözőgazdálkodás előmozdításához szükséges intézkedéseket tartalmazta - nem említette meg a Békés községben történő ilyen irányú egyébként indokolt beruházásokat. Erre még az 1937. június 5-én az országgyűlésen elhangzó miniszterelnöki indokolás sem utalt. 835 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 32. szám. - 1934. augusztus 12. 836 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 42. szám. - 1934. október 14. 306