Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

maholnap összecsap a hullám, a vagyonára megindítják a végrehajtási eljárást és kitűzik az árverést."

822 Simó János tovább kesergett, tovább panaszkodott. Elmondta, hogy nincs ára a terménynek és így nem tudnak adókat, kamatokat fizetni. A vadvíz nyomán rozsda pusztítja a vetéseket és így nem tud mit eladni a kisgazda, hogy fizethesse terheit. Ilyen esetben a kormánynak kellene segíteni a kisgazdák kétségbeejtő helyzetén, adócsökkentéssel, kamatmérsékléssel. Az ármentesítő társaságokat pedig arra kellene köteleznie a kormánynak, hogy működtesse szivattyúit, tartsa rendben a csatornákat. („Micsoda nemzeti kincset pusztított el az idén is a sok vadvíz és a rozsda!") Vitába száll azokkal, akik maradinak mondják a kisgazdát, mert nem szánt mélyen, nem mútrágyázza földjét: tehát nem tud termelni. Miért maradi az, aki a vadvizekkel tönkretett földjén nem tud korszerű gazdálkodást folytatni, amikor a 4-5 hetes víznyomás kipusztítja a vetéseket, a sok víz kilúgozza a földet, megöli a termelő gombákat benne, és 3-4 év kell ahhoz, hogy okszerű műveléssel és trágyázással valamennyire ismét rendbe hozhassa azt. Honnan vegye a tőkét a műtrágyázáshoz, amikor az adóját és terhének a kamatait sem tudja fizetni? Elszomorító, hogy Dévaványán sok háznál nincs kenyér és sült tökkel él a nép. Ha lenne jó és igazságos vízszabályozás, és ha a gazdának teherbíró képességéhez, jövedelméhez mérten vetnék ki az adóját és fizettetnék a kamatokat, hogy a termény árából és jószágtartásból maradna még egyéb munkálatokra és befektetésekre is - megszüntethető lenne a munkanélküliség - fejezte be panaszait és elmélkedését id. Simon János községi képviselő.

823 Az Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat 1932. december 10-én tartotta Gyomán évi rendes közgyűlését. Ezen megjelent Halmágyi Ferenc főjegyző is, aki itt szóvá tette az előtte küldöttségileg megjelent nádösvényi gazdák azon panaszát, hogy a dévaványai határnak igen tetemes részét a belvíztől az úgynevezett Telek-Folyáséri főcsatorna mentesíteni nem tudja, ennek következtében a község alsóbb fekvésű nádösvényi része évről-évre szenved a csapadékvíztől, ezért a nádösvényi gazdák sérelmének azonnali orvoslását kérte. A főjegyző előterjesztését mind a Társulat vezetősége, mind a közgyűlés teljes megértéssel fogadta és elrendelte a szükséges munkák elvégzését. A társulat főmérnöke rövidesen megjelent a helyszínen, és a varsányháti érdekeltekkel személyesen beszélte meg a szükséges műszaki intézkedések elrendelését. Utasításba adta, hogy teremtsék meg a felesleges belvizek elvezetésének műszaki feltételeit.

824 A nádösvényi és örökföldi gazdák kérelme teljesülni látszott, amikor értesítették az érdekelteket, hogy a társulat már el is végezte a műszaki munkálatokat, és ezek részleteit 1933. január 18-án tárgyalja meg a községházán az érdekeltekkel.

825 Ugyanakkor sikerült az Ivánfenéki Társulatnak megegyezni az érdekelt gazdákkal abban is, hogy a létesítendő nádösvényi csatorna részére a megfelelő területet biztosították, így a teleki határ menti birtokosok kérelme rövidesen teljesülni fog. A munkák végzésére pedig a község munkanélküli munkásait fogják igénybe venni.

826 822 MAGYAR VIDÉK - I. évf. 43. szám. - 1932. december 4. - Id. Simon János: Nádösvényi vízügy című cikke. 823 MAGYAR VIDÉK - I. évf. 43. szám. - 1932. december 4. - Id. Simon János: Nádösvényi vízügy című cikke alapján. 824 MAGYAR VIDÉK - I. évf. 46. szám. - 1932. december 25. 825 MAGYAR VIDÉK - II. évf. 3. szám. - 1933. január 15. 826 MAGYAR VIDÉK - II. évf. 6. szám. - 1933. február 5. 304