Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
4./ Szükségesnek tartanák, hogy a Kardos-féle zsombékos helyről húzódó csatornára szintén egy tiltó kerüljön elhelyezésre, hogy ezzel átmenetileg mentesíteni lehessen a Sándor-róna gátnál a Nagyéri-csatornának a Balkán felől jövő szakaszát mindaddig, míg a Sándor-róna gátnál felállítandó tiltó felengedésével a Nagyéri-csatornába a víz tovább engedhető nem lesz. 5./Előrelátásból a csatornagáton eszközölt mindenféle kivágást minden év őszén feltétlenül be kell tömetni a földtulajdonosokkal. Hanyagolása esetén a társulat a mulasztó tulajdonos számlájára végeztesse azt el. 6./ A legerélyesebb eljárást foganatosítsa a Berettyó Társulat az Ivánfenéki Társulattal szemben, hogy a szeghalmi út déli oldalán lévő ártérről a víz az országúton keresztül ne folyhasson át, és ne növelje a veszedelmet a Berettyó Társulat árterén. Az Ivánfenéki Társulattól pedig a következőket kérték a ványai gazdák: 1/ Elsősorban, hogy az ártéren lévő vizeknek a szeghalmi országúton keresztül a Berettyó Társaság árterére való átfolyását minden körülmények között akadályozza meg. 2./ Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a szeghalmi országút melletti csatornát kibővítsék és a Kardos-féle birtok felé kellő eséssel lássák el. Mivel pedig a Tóth Sándor-féle földtől kezdve még az ilyen módon kibővített csatorna sem volna képes ezen nagy terület vizét elszállítani, azt az eredeti tervet tartják helyesnek, hogy két irányban történjen a csapadék levezetése. Az egyik irány a csárdától a Kardos-féle birtok felé menne, a másik a csárdától nyugat felé húzódó rendesen kiépített csatorna volna, nyugat felé való lejtéssel, amely a Tóth Sándor-féle föld sarkánál ömlene bele a Papp Lajostanya felé húzódó és fent már leírt lefutású csatornába. Természetesen a Tóth Sándorféle földnél a csatorna felett egy átjáró hidat kellene építeni. 3./A Kardos-gyeptől a Papp Ferenc-féle föld felé húzódó csatornán a Papp Ferenc földjétől keletre egy tiltót kellene építeni, amelyet csak akkor lenne szabad felnyitni, ha azt a körülmények megengedik. A dévaványai gazdák - mint látni lehetett - nemcsak elkeseredett panaszaikat adták elő, hanem tüzetesen és átgondoltan megjelölték a segítségnek általuk egyedül helyesnek tartott módjait is. Ugyanakkor javasolták azt is, hogy már az 1932. évi közgyűlésen kerüljön megtárgyalásra indítványuk, hogy azokat a következő évre - a nyár folyamán már kivitelezhessék a Társaságok. 818 A fentiek nyomot hagytak a képviselő-testületi közgyűlések jegyzőkönyveiben is, ugyanis id. Simó János éles kritika tárgyává tette az ármentesítő társulatok tevékenységét. Erre dr. Schweiger László képviselő, mint az Ivánfenéki Társulat alelnöke is, válaszolt és védte a társulatokat. Id. Simó János továbbra is kitartott álláspontja mellett és kérte a képviselő-testületet, hogy a társulatokkal szemben hatalmi súlyával védelmezze a kisemberek érdekeit. Halmágyi Ferenc főjegyző válaszában elmondta, hogy az elöljáróság, mint a múltban, úgy a jövőben is arra törekszik, hogy a társulati tagok panaszait orvosolják. Ugyanezen a közgyűlésen a képviselő-testület Halmágyi Ferenc főjegyző helyettesítésére Szűts Pál okleveles községi mérnököt bízta meg, hogy a dévaványai önként nem 818 MAGYAR VIDÉK - I. évf. 11-12. szám. - 1932. április 17. és 24. - Dr. Vass Albert leveleinek kelte: 1932. április 6. 302
