Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

haza hallgatag, meggyötört lelkű sorstársai. Szörnyű munkástragédia ez, amiben a legszomorúbb, hogy nincs biztosítási alap, nincs segélyezési intézmény a hátramaradt család szörnyű ínségének enyhítésére. A hatóság ugyan bizonnyal nem hagyja éhen veszni a gyermekeket, de annak csak az állami gyermekmenhelybe való utalás kínálkozik megoldásként. Nincs más segítség? A Szikjavító Bizottság értesülésünk szerint legközelebbi ülésén foglalkozik Vass Ignác hátramaradottainak segélyezésével, és olyan indítvány kerül a bizottság elé, hogy néhány száz pengő segélyt szavazzanak meg a részükre. Kétségtelenül nemes gesztus ez és jobb, szükségesebb helyre nem is fordíthatnák azt az összeget. De ezzel egyidőben talán a társadalom szíve is megmozdulhatna. Talán volna lehetőség arra, hogy az árván maradt család együtt maradhasson. Sok kicsi sokra megy, és ha sokan adnának akármilyen keveset is, a munka hősi halottjának családja nem lenne kénytelen szétszóródni. Vajon felmelegednek-e a szívek?"

797 Számunkra a következő tanulságokkal szolgált a fenti eseménysor: 1./ Z. Nagy Ferenc és dr. Schweiger László példája bizonyítja, hogy vidéken is találhatók olyan szakemberek, olyan gondolkodók, akik országos, sőt európai szinten képesek megítélni egy-egy jelenséget, eseménysort, amire azután karizmatikus egyéniségükből fakadóan tömegeket képesek mozgósítani. Feltehetően a „levegőben lógott" már a szikjavítás problémája, de mégis szükség volt e két emberre, hogy elméletileg megalapozzák és országos szintre emeljék magának a szikjavításnak a gondolatát, hogy azután - főleg Z. Nagy Ferenc tevékenysége nyomán - a gyakorlatban is megvalósítható legyen mindez, amit ők ketten megálmodtak a dévaványi síkról. 2./Minden jószándék és jóakart mellett szükségük volt arra, hogy a politika is melléjük álljon - Eckhardt Tibor jó szemmel vette észre a dévaványai határjárás alkalmával ennek politikai jelentőségét. A politikai sakkparti végjátszmáját azután már elég volt Dernői Kocsis Lászlónak és Z. Nagy Ferencnek megvívni a győzelemhez. De ebben a győzelemben a Kisgazda Párt érdemeit senki sem vitathatta azután. 3./A Kisgazda Párt által kezdeményezett közadakozás során 86 ezer pengő gyúlt össze, amelyből mintegy 650 kat. hold területet tudtak megjavítani. A kezdeményező két dévaványai gazdának igaza volt abban, hogy ezt a szikjavítási akciót állami irányítás alá kell vonni és közüggyé kell tenni. Hogy így történt, azt dr. Herke Sándor jelenléte is demonstrálja. A földművelésügyi igazgatás ezt meg is tette és még a háború utolsó évében is végeztettek állami pénzen és irányítás alatt szikjavítást - még Dévaványa határában is. Ennek tevékenységnek a kiteljesedése már a háború utáni évekre maradt. Hiszen az erre fordított pénz valóban hasznos beruházásnak bizonyult. 4./A szikjavítás ügye lehet, hogy nem Dévaványáról indult el, már más helységek gazdái is szerették volna megjavítani szikes földjeiket, de általánossá és országossá a dévaványai ügy kapcsán vált. Ezért a dévaványai síkságot akkor lakó földművesek megérdemlik, hogy az utókor meghajtsa fejét egyrészt emlékük, másrészt kezdeményezésük sikeres kivitelezése előtt. 797 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1937. V. évf. 48. szám. - 1937. november 28. 291