Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

VÍZSZABÁLYOZÁS A DÉVAVÁNYAI SÍKON Dévaványának természeti viszonyai miatt igen sok baja volt a vízzel. Hol nem volt egyáltalában, hol meg olyan mennyiségben árasztotta el a határát mind folyók áradása, mind belvíz formájában, hogy alig tudott ellene védekezni. A Sárrét mocsaras területén, a Sebes-Körös és a Berettyó áradásai miatt évszázadokon keresztül állandó küzdelem volt az itt élők élete a vízzel. A művelési ágak alakulását Gallacz János szerint

798 a földrajzi helyzet és a népességszám változása határozza meg. E szempont szerint a településeket három részre osztotta: a./ a határnak nagy része szántóföld volt; b/ arányosan oszlott meg a szántóföld a kaszálóval, legelővel; c/ csak kevés szántó volt, döntő többséget a legelő és rét tette ki. Gallacz János ebben az időben Dévaványát az utóbbi csoportba sorolta - joggal. 1816. május-június havában igen jelentős áradást kellett elviselni a Körösök vidékének. Az áradás legtovább a Berettyón tartotta magát, ahol 60 napos áradást és 40 napos apadást regisztráltak. Az elöntés - melyhez hozzájárult még a Hortobágy és a SebesKörös is árvizével - elárasztotta a Nagy-Sárrétet, benne Dévaványa határát, de behatolt magába a faluba is.

799 Bodoky Mihály, Békés vármegye első önálló mérnöke 1820-ban községenként ártéri összesítőt készített a vármegyéről. Ebben Dévaványa a legnagyobb ártérrel szerepelt: 33.000 magyar hold (24.750 kat. hold), melyhez hozzá kell számítanunk Ecseg pusza további 21.739 magyar holdas árterét is.

800 Ezért látszott indokoltnak az a terv, amely 1868-ban Garzó Lajos javaslatára Dévaványa mellett vezette volna el a Tiszalök-Gyoma közötti csatorna nyomvonalát, hogy ezzel is mentesítse a helységeket az ár- és belvizektől.

801 Ez a terv azonban sohasem valósult meg. Dévaványa 55 ezer kat. holdas határában két ármentesítő és belvízszabályozó társulat is tevékenykedett. 1852-ben alakult meg a Berettyó-Sárréti Társulat, amely 1856-ban kibővítette tevékenységi körét és Berettyó Szabályozási Társulattá alakult át. 1853-ban alakult meg az Ivánfenéki Ármentesítő Társulat. 1895-ben a Berettyó-Körösi Társulat felbomlott. Megalakult az önálló Berettyó Vízszabályozó Társulat Nagyvárad székhellyel és az Önálló Ivánfenéki Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat Gyoma székhellyel.

802 Dévaványa közigazgatási határából a két ármentesítő társulat kezelésében lévő árterek mennyiségét, illetve területi változását az 52. számú táblázat szemlélteti. A három évtized alatt elért 51%-os növekedés azt jelzi, hogy 16 ezer kat. holddal nőtt a védelem798 GALLACZ 1896. - I. kötet - 530. p. - Idézi: DÓKA 1997. - 34. p. 799 GALLACZ 1896. - I. kötet - 227-229. p. - Idézi: DÓKA 1997. - 67. p. 800 DÓKA 1997. -69-70. p. 801 DÓKA 1997. - 169. p. 802 DÓKA 1997.-295-301. p. 292