Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A munkamenet leírása és ismertetése egy ilyen rövid cikk keretében lehetetlenség. Az azonban úgy a szakemberek, mint a gyakorlati gazdák véleménye szerint megállapítást nyert: ezt a munkát gyors ütemben ki kell szélesíteni, mert korszerű, jól bevált és hozzá gazdaságos is! A szikjavításra sehol olyan szükség nincs, mint Dévaványán. Éppen ezért reméljük, hogy az illetékesek oda fognak hatni, hogy községünkben is rövidesen modern gépek segítségével menjen az a talajjavítás, melyet a ványai parasztok már évtizedekkel ezelőtt megindítottak - a gazdasági kényszer hatása alatt."

772 A községi mezőgazdasági bizottság 1942. február 28-án nagyobb terjedelmű emlékiratot terjesztett a földművelésügyi miniszter elé, melyben többek között a község határában található nagy kiterjedésű szikes területek intézményes megjavításához kéri a támogatást. Az emlékiratra 1943 februárjában érkezett válasz, amelyben a miniszter közölte, hogy egy régebben kiadott általános érvényű rendeletével lehetőséget adott arra, hogy a kisbirtokosok is akár cukorgyári mésziszappal vagy mészkőpor felhasználásával, akár sárgafölddel való beterítés útján megjavíthatják szikes szántóföldjeiket. Közölte továbbá a miniszter, hogy abban az esetben, ha a szikes határrészben levő birtokosok legalább 3-400 kat. holdas összefüggő terület megjavítására kötelezik magukat, az esetben megfelelő gépi üzemű talaj javítási munkálatok elrendelése elől sem zárkózik el. Ezen utóbbi közlésben foglaltak következményeként 1943. február 18-án a községi elöljáróságot felkereste dr. Herke Sándor kísérletügyi főigazgató, a szegedi talajtani állomás vezetője, és közölte hogy egy új kotrógép már útban van Loebendorfsból Dévaványára és a vontató traktorok, valamint a teherkocsik is rövid idő múlva ideérkeznek. A szikjavítás gépi erővel való munkálatait az időjárás teljes jobbrafordulása után megkezdték. Herke főigazgató felkérte a község főjegyzőjét, hogy a legsürgősebben szervezzék meg a gazdatársadalmat és jelöljék ki azt a határrészt, ahol a szikjavítás kezdetét veheti, s ahol megszakítás és felesleges vontatás nélkül egy-két hónapon át folytatható. B. Kiss Márton főjegyző azonnal megszervezte a gazdatársadalmat és a megjavítandó területeket összeíratta és végrehajtotta a szükséges csoportosításokat.

773 A február 27-i újság már arról értesítette olvasóit, hogy a szikjavító gép meg is érkezett a vasútállomásra.

774 Darvas József

75 író, aki ebben az időben a népi írók csoportjához tartozott, az egyik budapesti napilap megbízásából eljött Dévaványára a szikjavítás tanulmányozására. Látogatása során felkereste a község főjegyzőjét, akitől részletes tájékoztatást kért a község gazdasági, kulturális és társadalmi viszonyairól. Ezt követően több kisgazdát meglátogatott, akiktől a szikjavítás terén eddig végzett munkák iránt érdeklődött. Fel772 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. XI. évf. 3. szám. - 1943. január 16. 773 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. XI. évf. 8. szám. - 1943. február 20. 774 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. XI. évf. 9. szám. - 1943. február 27. 775 DARVAS (Dumitrás) JÓZSEF (Orosháza, 1912. február 10. - Bp., 1973. december 3.): író, újságíró, szerkesztő, politikus. Kossuth-díjas (1956, 1960). (Nemzeti Paraszt Párt, majd Magyar Dolgozók Pártja, ill. Magyar Szocialista Munkáspárt.) 1947 - 1973 között építési- és közmunkaügyi, építésügyi, vallás- és közoktatásügyi, közoktatásügyi, népművelési miniszter, az elnöki tanács tagja. Az írószövetség elnöke, a Hunnia Filmstúdió igazgatója. 282