Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

kereste a gazdasági iskolában folyó ezüstkalászos gazdatanfolyamot, a gyékényfonó tanfolyamot és meglátogatta a századik életévében lévő Cs. Szabó János kisgazdát is.

776 A Dévaványai Hírlap tájékoztatta olvasóit arról, hogy az Alföldön lévő nagy szikes területek megjavítására irányuló kezdeményezéseket új lendülethez juttatta a Földművelésügyi Minisztérium munkássága, amely a mezőgazdaság-fejlesztő törvény által nyújtott állami támogatásokkal, fokozott ütemben igyekezett ezeket a kísérleti értékű munkákat minél szélesebb körben hasznosítani. Ezek dr. Herke Sándor m. kir. kísérletügyi főigazgató szakavatott irányítása alatt folynak.

777 Ez a mozgalom eddig csak a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén folyt. Most a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamra is mozgalmat indított a tanyai közigazgatás és az alföldi szikesek megjavítása érdekében. A Kamara 1943. október 17-én tartotta nagygyűlését Kecskeméten, ahol dr. Kiss Endre főispán elnöklete alatt dr. Liszka Béla, Kecskemét város polgármestere és dr. Gesztelyi Nagy László kamarai igazgató, országgyűlési képviselő tartottak előadást a népies szikjavítás módszereiről és a már megszerzett tapasztalatokról. Dévaványát B. Kiss Márton főjegyző és Z. Nagy Ferenc gazdaszövetségi elnök képviselte, akik meg is jelentek, hogy viszonozzák dr. Szuly Elemér kamarai főtitkár múlt évi itteni látogatását. A nagygyűlésen Z. Nagy Ferenc gazdaszövetségi elnök a népies szikjavítás módszereiről tartott előadáshoz szólt hozzá és igen jól sikerült előadásban ismertette a dévaványai szikjavítás eredményeit. Számos értékes gondolattal gazdagította a kecskeméti tanácskozás tapasztalatait, amelynek megvalósításával a szikjavítás ügye mielőbb jelentős lendületet vett. Felszólalásával igen nagy tetszést aratott, és mint tiszántúli gazdát melegen ünnepelték.

778 1944. január 14-én dr. Herke Sándor ismét Dévaványára látogatott, hogy megtekintse a szikjavítási munkák állását. Ezt az alkalmat megragadta arra is, hogy a község lakosságát tájékoztassa a szikjavítás előnyeiről. Az előadását közel 200 gazda hallgatta meg, akik a Gazdaszövetség nagytermében gyűltek össze. Bevezetőjében elmondta, hogy Dévaványa község szikes területeinek intézményes és szakszerű megjavítását vette tervbe, és ezért már a múlt év őszén rendelt egy nagy kotrógépet, mellyel a digóföld kitermelését fogják végezni. Sajnos a kitermelt föld széthordásához szükséges traktorok és szórókocsik még nem állnak rendelkezésére, mert azokat a háborús állapotok miatt a szállítással megbízott gyárak nem tudják elkészíteni, és rendelkezésére bocsátani. Éppen azért úgy gondolta a munkálatok megkezdését, hogy a kotrógéphez rendelkezésre bocsátana 500-600 méter hosszú gazdasági vasúti sínt és hat csillét, és ezekkel kellene széthordani a kitermelt földet. Közölte továbbá, hogy ha a német gyárak további kotrógépeket szállítanak, azokból Dévaványára még két gépet küldet, hogy a határban egyszerre három géppel végezhessék a szikjavítást. Előadta továbbá dr. Herke Sándor kormánybiztos, hogy tervbe vette nagyobb menynyiségű mésziszap ideszállítását, és a vasút melletti rakterületeken való tárolását, melyből a gazdák akkor és annyit vihetnek, mint amennyire szükségük van. Egyelőre kísér776 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. XI. évf. 9. szám. - 1943. február 27. 777 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. évi XI. évf. 29. szám. - 1943. július 17. 778 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1943. XI. évf. 43. szám. - 1943. október 23. 283