Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

lyozására szolgál az öntözés, melynek megvalósítására a parlament törvényt alkotott, sőt egyben országos hatáskörű szervezetet is létrehozott, amikor felállította az Országos Öntözésügyi Hivatalt. Az öntözést azonban a szikes talajokon addig nem alkalmazhatják megfelelő hatásfokkal, amíg azok megjavítása meg nem történik. A kormány ezért szánt évente mintegy ötmillió pengőt a szikesek megjavítására. Ehhez az összeghez a gazdáknak is hozzá kell járulniuk a maguk erejéből. Jelentős az a segítség, amit a szikes területeken gazdálkodók kaptak. A dévaványaiak ennek az intézkedésnek kétszeresen örültek. Egyrészt a szikes talajú földdel rendelkező birtokosok vették ezt örömmel tudomásul, másrészt azonban ennek a rendeletnek a megjelenése azt is bizonyította, hogy a községi mezőgazdasági bizottság emlékirata elérte azt a hatást, amelyre az egész község lakossága büszke lehetett. Ezt az emlékiratot dr. Schweiger László uradalmi jószágigazgató és Z. Nagy Ferenc a helyi tapasztalatokra építve szerkesztette meg.

769 Az évek múlásával a dévaványai gazdák szorgalmasan végezték a szikjavítási munkálatokat, ha nem is voltak mindig megelégedve azzal a támogatással, amit a kormányzat biztosított a számukra. Ennek a következménye lett azután az az intézkedés, amellyel a mezőgazdasági kormányzat 1942-ben további - felemelt - támogatásban kívánta részesíteni a talaj javítási tevékenységet. Ennek főbb pontjai a következők voltak: 1./ A birtokos a szikjavítási kölcsönt a birtoka nagyságának arányában egy vagy több kat. hold megjavítására kérhette. A kölcsön összege a javítás tényleges költségei erejéig, legfeljebb azonban kat. holdanként 450 pengőig terjedhetett. (Ez fontos újítás volt az eddigi kölcsönfeltételekkel szemben.) 2./A kölcsön továbbra is 12 évre szólt, két évig kamatmentes és a harmadik évtől kezdődőleg évi 2%-os kamatozás mellett, kamataival együtt 10 év alatt évi egyenlő részletekben kellett letörleszteni. Az első két évben tehát törleszteni nem kellett. 3./A kölcsön folyósítása telekkönyvi bekebelezés nélkül, egyszerű kötelezvény aláírása mellett történt. (Ez is fontos újítás volt az eddig folyósított kölcsönökkel szemben.) 4./Ha az 1-20 kat. holdas birtokosok a kölcsönösszeg részleteinek és kamatainak visszafizetését hét és fél évig, a 20-100 kat. holdas birtokosok pedig nyolc és fél évig pontosan teljesítették, úgy a hátralékos részletek elengedését kérhették. (Ez szintén nagy jelentőségű újítás volt!) 5./ Az állami kölcsönnel megjavított földek földadóját az államkincstár 15 éven belül nem emelte. 6./A szikjavítás előtt szükséges talajvizsgálat díjmentesen történt. A vizsgálatot teljesítő vegyész részére azonban a birtokosoknak díjmentesen kellett a fuvart biztosítani.

770 769 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1939. VII. évf. 9. szám. - 1939. február 26. 770 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1942. X. évf. 35. szám. - 1942. augusztus 30. 280