Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A rendelet azoknak a kisbirtokosoknak, akik 20 kat. holdnál nem nagyobb területen gazdálkodtak, mésztelen szikes szántóföldjük megjavítására hosszú lejáratú kedvezményes államkölcsönt engedélyezett a következő feltételekkel: - a kölcsönt csak az a birtokos vehette igénybe, akinek megjavításra kerülő szikes földje árvízmentesített területen van, - fakadó víz, belvíz vagy feltörő talajvíz időszakonként el nem árasztja, - akinek birtoka nem védett birtok (korlátolt forgalmú birtok), - birtokára bekebelezett adósságai a felveendő kölcsönnel együtt nem haladják meg a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosát, - akinek nincs köztartozása. A kölcsön csak telekkönyvileg bekebelezett jelzálogi biztosíték mellett volt folyósítható. Ez a kedvezményes állami talaj javítási kölcsön 12 évre szólt, 2 évig kamatmentes, és a harmadik évtől kezdődően évi 2% kamatozás mellett kamataival együtt 10 évi egyenlő részletben kellett törleszteni. A birtokos a kölcsönt az 1939. évben egy, de legfeljebb két kat. hold szántóföld megjavítására vehette igénybe. A nyújtandó kölcsön nagysága egy kat. hold megjavítására 150 pengő, két kat. holdra pedig 300 pengő lehet. A birtokos, aki a kölcsönt igénybe vette, köteles volt a szikes szántóföldjét a föld altalajából kitermelt meszes sárga földdel való kiterítés útján - tehát az úgynevezett digózással - megjavítani, és a felvett kölcsön összegét a javítást végző földmunkások napszámbéreinek kifizetésére felhasználni. Mivel egy kat. hold szikes szántóföld megjavításához kb. 300 köbméter sárgaföldet kell kitermelni, ez a földmunka köbméterenként 60 fillérrel (3 kg búza) számítva, mintegy 180 pengőbe került. A birtokosoknak tehát kat. holdanként a kapott 150 pengő kölcsön összegéhez még kb. 30 pengővel vagy esetleg még ezt is valamivel meghaladó összegű készpénzzel kellett hozzájárulnia, hogy a szikjavításnál felmerülő napszámbéreket kifizethesse. Az állami kölcsönt igénybevevő birtokos a talajjavítás összes munkáit a m. kir. földművelésügyi miniszter szakközegeinek utasítása szerint gondosan tartozott elvégezni. Az állami kölcsön segítségével megjavult szikes szántóföldeknek a megjavítás előtt megállapított földadóját - a tervezett intézkedés szerint - az állam 15 éven belül nem fogja felemelni. Meggyőződésünk, hogy ennek a rendeletnek óriási jelentősége volt mind országos viszonylatban, mind a község szempontjából. Országosan mintegy egymillió kat. hold terméketlen terület megjavításáról volt szó. Dévaványa esetében pedig a szikes terület a község határának 40%-át, vagyis 20 ezer kat. holdat tett ki. Ez a terület alig gyarapította eddig a nemzeti vagyont és jövedelmet, ugyanakkor szűkös megélhetést biztosított a gazdáknak is, állandósult ínségnek, nyomornak volt az okozója. Alig teremte meg a gazdálkodó szükségletét. Ez volt egyik kútforrása a szociális elégedetlenségnek is. Túlzott földosztási igényeket indikált, melyeknek kielégítése a földmennyiség korlátozott volta miatt lehetetlen volt, de állandó viharos feszültséggel teli légkört teremtett mind a községben, mind a magyar belpolitika egyes területein. Az öt legfontosabb termelési tényező: a talaj, a víz, a hő, a napfény és a levegő közül a talaj és a csapadék az emberi erők szabályozása keretén belül esik. A csapadék szabá279